Két év után először lehet közös uniós állásfoglalás Ukrajnáról, mondta Magyar Péter az EU-csúcs kezdetén. Az elmúlt időben Magyarország - időnként Szlovákiával közösen -, nem adta a nevét az EU-csúcson kiadott úgynevezett tanácsi következtetésekhez. Ezek az állam- és kormányfők által elfogadott politikai nyilatkozatok jórészt arról szóltak, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát az orosz agresszió ellen és az EU támogatja Kijevet. Most viszont úgy tűnik, ismét lesz közös nyilatkozat.
A csütörtök este Brüsszelben kezdődő EU-csúcs elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett személyesen. Az ülésre egyenesen a Franciaországban tartott G7 országok találkozójáról érkezett, ahol Donald Trump amerikai elnök éppen Ukrajna nagyobb támogatásáról beszélt. Az amerikai elnök ígérete szerint keményebb szankciókra számíthat Moszkva is.
Volodimir Zelenszkij: Ha Ukrajna ég, akkor Moszkva is égni fogAz Ukrajnáról szóló uniós nyilatkozatról ugyan alsóbb szinteken kezdtek egyeztetni, de a végső verziót majd csak a vezetők fogadják el. A Népszava által látott tervezet szerint sokkal visszafogottabb, mint például az a márciusi nyilatkozat, amelyet akkor csak 25 tagállam fogadott el. Abban például sok szó esik a fegyverkezés támogatásáról és Ukrajna uniós jövőjéről is. Igaz, itt valószínűleg nem csak Magyarország, hanem Szlovákia és akár Bulgáriának is lehet problémája a túl kemény szöveggel. Rumen Radev bolgár miniszterelnöknek is ez az első uniós csúcsa, aki a korábbi bolgár kormányhoz képest sokkal kevésbé támogató Ukrajnával és inkább közeledne Moszkva felé.
A csúcs kezdetén a magyar kormányfő azt mondta, vannak még vitás kérdések Ukrajna kapcsán, így például eltérő álláspontot képviselnek a tagállamok azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajna csatlakozási folyamatában megnyissanak-e újabb úgynevezett klasztert, azaz egy sor tematikus fejezetet.
Magyar Péter: Dolgozik azon a kormány, hogy megszüntessék a napi egymillió eurós bírságotHétfőn kezdődtek el hivatalosan a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával, ekkor nyitották meg az úgynevezett első, alapjogokról szóló klasztert, amiben egyes tematikus fejezetekről tárgyal Kijev az EU-val. Ezt is évekig blokkolta Orbán Viktor, a Tisza-kormány akkor adta áldását a döntésre, amikor a magyar kormány megállapodott az ukrán kormánnyal a kárpátaljai kisebbség jogi helyzetének rendezéséről. Ukrajna, az Európai Bizottság és néhány tagállam azt szeretné, hogy minél hamarabb, lehetőleg még nyáron megnyithassanak újabb tárgyalási klasztereket. Mások, köztük Magyarország is várna még ezzel.
Magyar Péter bejelentette, teljes körű megállapodás született a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól Ukrajnával„Ahol eredmények vannak, ott azokat el kell ismerni, az Unió és a Nyugat-Balkán országok érdekei is, hogy minél gyorsabban tagjai legyenek az Európai Uniónak”
- mondta a magyar kormányfő. „
Most nyitottuk meg az első klasztert, még meg se szárad rajta a pecsét, szerintem azoknak a tagjelölteknek kell pozitív jelzést küldeni, akik már rengeteg munkát tettek bele”- tette hozzá.
Gyorsított csatlakozásra viszont nem kell számítani. Bár korábban Ukrajna is beszélt arról, hogy szeretne azelőtt az EU tagja lenni, hogy a hosszú évekig tartó tárgyalásokon végig menjen, erre lényegében nincs esély. A tagállamok legnagyobb többsége, nem csak Magyarország, határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a létező keretek között, Ukrajna először írja át a saját törvényeit, úgy, hogy azok minden területen megfeleljenek az EU elvárásainak. Ez viszont még békeidőben is egy sok éves folyamat.
Hivatalossá vált a Magyarország és Ukrajna közötti megállapodás, Magyarország nem gördít többé akadályt Ukrajna EU-csatlakozása eléAz EU-csúcs további témái között szerepel a Kínával való kereskedelmi viszony. A hivatalos címe a vezetők vitájának a „globális makrogazdasági egyensúlytalanságok”, ami persze egy tág téma, valójában azonban a kérdés, mit kezdjen a kontinens Kínával. A kereskedelmi deficitje az EU-nak napi egymilliárd euróra rúg, immár minden tagállam többet vesz Kínától, mint amit oda exportál. A kínai gazdaságpolitika nyomán az iparuk túlfűtött, hatalmas állami támogatásokkal futtatták fel a termelést, miközben az európai termelőket kizárják a piacukról. Ezzel számos európai országban veszélyeztetik a helyi ipari termelést. Ugyanakkor rá is vagyunk utalva Pekingre számos területen, így egy komoly fellépés esetén az ellenlépésre is fel kellene készülni, ezért egyes tagállamok inkább enyhébbek lennének. Konkrét döntések viszont nem várhatóak a témában, itt inkább csak az álláspontok közelítése lenne a cél.
Csütörtök este a tagállami vezetők még a versenyképességről is egyeztetnek. Az ülés pénteken fog folytatódni, ahol a fő kérdés a 2028-2034 közötti többéves uniós költségvetés, az MFF lesz.
