Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás indítványát

Az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján közzétette, hogy a június 22-i, jövő hétfői teljes ülésén tárgyalja a köztársasági elnöknek indítványát az alaptörvény értelmezéséről, az alaptörvény-módosítás fogalma, terjedelme tekintetében. Sulyok Tamás, akit Magyar Péter miniszterelnök már a választás előtt, majd az Országgyűlés alakuló ülésén és utána többször is lemondásra szólított fel, egyetemben a legfőbb ügyésszel, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökével, jogi úton való eltávolítását akadályozná meg elképzelése szerint, ha az Ab neki adna igazat. Mivel Sulyok nem volt hajlandó lemondani, a kormányfő bejelentette, jogalkotással fogják elérni a távozását.

Az államfő négy kérdést tett fel az Ab-nak, amelyek lényegében, jogi nyelvezettel mind arra irányul, hogy eltávolítható-e jogi aktussal, ennek érdekében módosítható-e az alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróságnak van-e hatásköre ezzel kapcsolatban. – A köztársasági elnök az Abtv. 38. § (1) bekezdés alapján az Alaptörvény S) cikkének, R) cikkének (1) bekezdésének, valamint a 24. cikk (5) bekezdésének értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök az Alaptörvény módosításának fogalma, az alkotmánymódosító hatáskörrendszer tárgyi terjedelme, az Alaptörvény, mint a jog alapján az alkotmányos funkciója, valamint a megalkotásra vonatkozó eljárási alkotmánybírósági terjedelme az alábbi kérdésekről tette fel és kérte az Alkotmánybíróság értelmezését – olvasható az indítványban

Az már a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón hangzott el, hogy az államfő nem mondott le a kiszabott határidőig, a kormányzati álláspont továbbra is világos: hivatalosan még nem tárgyalták ezt az ügyet, de készülőben van a javaslat, és továbbra is kitartanak amellett, hogy a köztársasági elnöknek távoznia kell. Mielőtt Sulyok Tamás az Ab-hez fordult volna, a Velencei Bizottságtól remélt megoldást pozíciójában maradásra. 

Magyar Péter mindkét esetben felhozta, hogy az államfő soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen, és soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Az Ab-indítványt szánalom kategóriának nevezte, és megjegyezte, hogy az elnök a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta öt helyre elfut panaszkodni.