„A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. A Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal” – közölte a HVG megkeresésére a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága
Mint arról mi is beszámoltunk, az Alkotmánybíróság a honlapján tette közzé, hogy a június 22-i, jövő hétfői teljes ülésén tárgyalná a köztársasági elnök indítványát. Sulyok Tamás – akit Magyar Péter miniszterelnök már a választás előtt, majd az Országgyűlés alakuló ülésén és utána többször is lemondásra szólított fel, több állami tisztségviselővel egyetemben – jogi úton való eltávolítását akadályozná meg elképzelése szerint, ha az Alkotmánybíróság neki adna igazat. Mivel Sulyok nem volt hajlandó lemondani, a kormányfő bejelentette, jogalkotással fogják elérni a távozását.
Az államfő négy kérdést tett fel az Alkotmánybíróságnak, amelyek lényegében, jogi nyelvezettel mind arra irányulnak, hogy eltávolítható-e jogi aktussal, ennek érdekében módosítható-e az alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróságnak van-e hatásköre ezzel kapcsolatban.
Ez gyors volt, Polt Péter inkább levette az Alkotmánybíróság napirendjéről Sulyok Tamás beadványátHétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás indítványátPénteken azonban kiderült, hogy komoly belső feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül Sulyok Tamás beadványa, amivel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját mentené. Az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni az ügyet. Ezzel Polt Péter alkotmánybírósági elnök és még két alkotmánybíró nem értett egyet.
Olyannyira, eddig nem látott szervezeti válságot okozott a beadvány, hogy a 15-ből 7 alkotmánybíró már ki is záratta magát az ügy tárgyalásából, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy azt valaha is tárgyalja a testület. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében ugyanis a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, vagyis 10 fő jelen van, ilyen ülést azonban innentől nem lehet összehívni.
Polt Péter közben az események hatására le is fújta a hétfőre tervezett rendkívüli, ezt az egy témát napirendjére tűző ülést. A következő teljes ülés június 23-án lesz, de annak napirendjén Sulyok beadványa nem szerepel, ahogy az aznapi másik tanácsülés napirendjén sem.
Melléthei-Barna Márton: Példátlan sebességgel tűzte napirendre Sulyok Tamás indítványát az AlkotmánybíróságMagyar Péter pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján egy ponton kitért a Sulyok-ügyre. Úgy értékelte, a köztársasági elnöknek sikerült közjogi válsághelyzetet előidéznie az Alkotmánybírósághoz intézett beadványával, ami szerinte teljesen példátlan, az államfő „bemutatta felcsúti módon, hogy hogyan kell öngólt lőni”.
A miniszterelnök szerint az államfő saját pozícióját kívánta beadványával megerősíteni, de úgy, hogy abból kiderült, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen „egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak”.
Magyar Péter hozzátette: a történtek hatására „fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”, és hét alkotmánybíró nem vett részt az eljárásban. Fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársasági elnök ellen. Én azt mondom, hogy itt a vége a történetnek – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államfőnek most már éreznie kell távozása szükségességét.
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság, fellázadt a deep state, ma távoznia kell Sulyok Tamásnak
