Alkotmánybíróság;Sulyok Tamás;Tisza Párt;Melléthei-Barna Márton;

Melléthei-Barna Márton

Melléthei-Barna Márton: Példátlan sebességgel tűzte napirendre Sulyok Tamás indítványát az Alkotmánybíróság

A Tisza országgyűlési képviselője reméli, hogy ez azért van, mert az Ab gyorsan átlátta, nincs hatásköre az ügyre.

Példátlan sebességgel napirendre tűzte az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványát – állapította meg Melléthei-Barna Márton a Facebook-oldalán. A Tisza országgyűlési képviselője kiemelte, június 11-én érkezett az indítvány, és június 18-án már meg is jelent a honlapon, hogy 21-én tárgyalni fogja a testület a határozat tervezetét.

„Soha ilyen gyorsan nem került még az Alkotmánybíróság napirendjére egy alaptörvény-értelmezési indítvány. Remélhetőleg ez annak szól, hogy az Alkotmánybíróság gyorsan átlátta: nincs hatásköre az ügyre és ezért visszautasítja az indítványt” – írta a kormánypárti politikus. Szerinte ugyanis

egy érdemi, pláne az indítvány által sugallt választ adó határozat napnál világosabbá tenné, hogy a köztársasági elnök összejátszik az Alkotmánybírósággal az alkotmányozó hatalom akadályozása érdekében.

Melléthei-Barna Márton leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítás tartalmát nem vizsgálhatja, Ennek belátására – folytatta – még jogásznak sem kell lenni, a hatályos Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés ugyanis egyértelműen rögzíti: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”.

Mint arról mi is beszámoltunk, az Alkotmánybíróság a honlapján tette közzé, hogy a június 22-i, jövő hétfői teljes ülésén tárgyalja a köztársasági elnök indítványát. Sulyok Tamás – akit Magyar Péter miniszterelnök már a választás előtt, majd az Országgyűlés alakuló ülésén és utána többször is lemondásra szólított fel, egyetemben a legfőbb ügyésszel, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökével – jogi úton való eltávolítását akadályozná meg elképzelése szerint, ha az Ab neki adna igazat. Mivel Sulyok nem volt hajlandó lemondani, a kormányfő bejelentette, jogalkotással fogják elérni a távozását.

Az államfő négy kérdést tett fel az Ab-nak, amelyek lényegében, jogi nyelvezettel mind arra irányulnak, hogy eltávolítható-e jogi aktussal, ennek érdekében módosítható-e az alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróságnak van-e hatásköre ezzel kapcsolatban.

A határidő 2026. június 27.