Lázár János egyik utolsó intézkedéseként május 7-én az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelennek nyilvánította a józsefvárosi Pázmány Campus építésére kiírt pályázatot. A mintegy 110 milliárd forintos beruházás így a korábbi rádiós épületek bontásánál megállt. A fejlesztést ellenző helyi civilek sikernek tekintik, hogy a szerintük túlméretezett beruházás végül nem jutott el az építkezés szakaszáig.
Érvénytelenítette a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást Lázár JánosA Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Zsigmond Gábor ugyanakkor arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a kialakult helyzet egy régi kérdést is újra napirendre emelhet. Szerinte most ismét érdemes lenne foglalkozni a múzeum több mint száz éve húzódó helyhiányával és azzal, hogy miként lehetne a környező épületeket és területeket a múzeum fejlesztésének szolgálatába állítani.
A Pollack Mihály által tervezett múzeumépület 1847-ben készült el, de a bővítés szükségessége már néhány évtizeddel később felmerült.
Az 1880-as években Jókai Mór vezette bizottság foglalkozott a kérdéssel, és több megoldási javaslat is született, az udvar befedésétől a különböző toldalék épületek kialakításáig.
A századfordulóra egyre inkább a szomszédos telkek bevonása tűnt járható útnak. Szóba került a Nemzeti Lovarda és az Esterházy-palota hasznosítása is, ám a terveket előbb a millenniumi beruházások körüli viták, később a politikai fordulatok és a világháborúk akadályozták meg.
A múzeum terjeszkedésének gondolata később is újra és újra visszatért. 2010-ben a Károlyi-palota átadását ígérték az intézménynek, majd 2016-ban kormányhatározat biztosította számára az egykori rádiótömb északi és nyugati részét, köztük a Károlyi- és Esterházy-palotát, valamint a Pagodát és a legendás 6-os stúdiót magában foglaló Stúdiópalotát. Ezt a koncepciót írta felül 2019-ben a Pázmány Campus terve.
Nem indulhat meg a Pázmány Campus építése, azonnali jogvédelmet kapott Józsefváros önkormányzataA főigazgató szerint a helyhiány ma is az intézmény egyik legégetőbb problémája. Kevés az időszaki kiállításokra alkalmas tér, nincs elegendő hely múzeumpedagógiai foglalkozások számára, a konferenciák megrendezésére gyakorlatilag csak az egykori felsőházi terem áll készen korszerű technikai háttér nélkül. Emellett az irodák, a raktárak és a restaurátor-műhelyek is szűkösek. A Pollack-épületben szinte minden funkció egy helyre zsúfolódik, ami hosszú távon nehezen fenntartható. A bővítés mellett szól az is, hogy a múzeum látogatottsága az elmúlt években jelentősen nőtt. A Covid-járvány előtti években évente 200-300 ezer látogatót fogadott az intézmény, ma viszont már 500-600 ezren keresik fel.
Zsigmond Gábor szerint a helyzet rendezéséhez nem feltétlenül lenne szükség új, nagy tömegű épületek felhúzására. A meglévő paloták hasznosítása önmagában is jelentős előrelépést jelentene, miközben a bontások helyén akár új zöldfelület is kialakulhatna.
Úgy véli, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára más helyszínek is szóba jöhetnek, például barnamezős területek vagy egykori ipari épületek. A Magyar Nemzeti Múzeum esetében ugyanakkor a józan logika azt diktálja, hogy a kiállítási, restaurátori és háttérfunkciók lehetőleg az intézmény közvetlen közelében kapjanak helyet. A főigazgató szerint most van itt az ideje annak, hogy társadalmi párbeszéd kezdődjön a terület jövőjéről.
Külön problémát jelent a Pollack Mihály téri mélygarázs ügye. A létesítmény időközben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába került, így kikerült a múzeum használatából.
A mélygarázs korábban nemcsak bevételt termelt az intézménynek, hanem a kiállítások logisztikai kiszolgálásában is fontos szerepet játszott. A műtárgyszállítás és a rendezvények kiszolgálása azóta jóval nehezebbé vált.
Múzeumi negyedről is volt kormánydöntés
A Magyar Nemzeti Múzeum bővítése évtizedek óta visszatérő kérdés. Az intézmény rekonstrukciójára és a Múzeumkert fejlesztésére 2010-ben nemzetközi építészeti tervpályázatot írtak ki, amelyre hatvanegy pályamű érkezett. A tervek visszatérő eleme volt a múzeum két belső udvarának befedése, valamint a térszint alatti bővítés. Az első díjat a Mányi István Építész Stúdió pályaműve nyerte el.
A szakmai és civil fórumokon is megvitatott tervek közül végül egy sem valósult meg. A következő nagy elképzelés 2016-ban született meg, amikor a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum körül múzeumi negyedet hoz létre.
A koncepció szerint a Pollack Mihály téri Károlyi-palota és Esterházy-palota – utóbbiban található a rádió egykori Márványterme is –, valamint a Bródy Sándor utcai Stúdiópalota újult volna meg, hogy helyet adjon a múzeum kutatóközpontjainak és háttérintézményeinek. A tér másik két rádiós épületét, az irodaházat és az üzemépületet a zöldfelületek növelése érdekében bontották volna el. Korábban az is felmerült, hogy az Országos Széchényi Könyvtár költözzön az egykori rádiós ingatlanokba.
A múzeumi negyed terve végül indoklás nélkül lekerült a napirendről. A nagyszabású elképzelésből csupán a Múzeumkert megújítása valósult meg, amely 2019-re készült el.
