Magyar Péter: Ma elindítjuk a Tisztítótűz műveletet, kezdeményezzük a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését

Cikkünk folyamatosan frissül!

Hétfő délután 1 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. – Harmincnégy évvel ezelőtt Olaszországot két merénylet rázta meg: 1992. májusában felrobbantották Giovanni Falcone vizsgálóbírót, két hónappal később meggyilkolták Paolo Borsellino szicíliai ügyészt. Mindketten a maffiaellenes küzdelem ikonikus alakjai voltak – kezdte beszédét a miniszterelnök. A kormányfő más, maffiaügyeket vizsgáló ügyészt is megnevezett, akit a maffia ölt meg. A merényletek óriási társadalmi megrázkódtatást váltottak ki, milliók vonultak az utcákra – idézte fel, hozzátéve, ezt követően maffiaellenes törvényt fogadtak el és létrehozták a maffiaellenes nyomozóhivatalt.

Magyar Péter beszédében kiemelte, Falcone és Borsellino tudta, hogy nem egyszerű bűnözők ellen harcolnak. Egy olyan rendszerrel álltak szemben, melynek emberei ott ültek a pártokban, a parlamentben, a kormányban, önkormányzatokban, vállalatokban, állami intézményekben és a médiában.

– Ahogy az olasz maffiának is voltak szürke eminenciásai, úgy voltak janicsárjai és intézői a magyar gazdasági és politikai maffiának is. Ahogy az olasz maffia televíziócsatornákat, médiát vásárolt, úgy épített propagandagyárat magának közpénzen a magyar Cosa Nostra, a Fidesz – mondta, hozzátéve, „elkezdjük legyőzni a magyar Cosa Nostrát”, lépésről lépésre, tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre fognak haladni,

Mi – folytatta – nem fogjuk megengedni, hogy a maffia további évtizedekre átszője, meglopja Magyarországot, – Megszabadítjuk a magyarokat a hazánkat kirabló, az állampolgárokkal szemben fellépő, őket fenyegető politikai és gazdasági maffiától. (...) Ma elindítjuk a Tisztítótűz műveletet, mely lezár egy korszakot, amikor Magyarországot túszul ejthették a szervezett politikai és gazdasági bűnözői csoportok. Ez egy átfogó politikai és gazdasági jogi akció: ennek lesz az egyik legfontosabb eleme a nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatal. A csápok levágása rendkívül nehéz feladat lesz, de a hivatal célpontjai, a bűnözők szívósak lesznek. A hazánkat foglyul ejtő szervezett bűnözői hálózat több évtizede épül. – mondta Magyar Péter, hozzáfűzve, „elkezdjük legyőzni a magyar Cosa Nostrát”, „lépésről lépésre, tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” fognak haladni.

 Ha jól végezzük a munkánkat, június 22-e lesz az a nap, amikor a magyar nép hosszú sodródás után végre partra száll, és megkezdi saját országának visszavételét – jelentette ki a kormányfő, aki szerint 40 napja látnak bele az állam működésébe, és április 12. óta nap mint nap olyan kifosztás nyomaival szembesülnek, amely nagyságrendjét még azok is nehezen fogják fel, akik hónapok, évek óta ezeket az ügyeket vizsgálják kívülről.

Magyar Péter azzal folytatta Gulyás Gergelynek címezve, hogy minden vizsgálat újabb és újabb visszaéléseket hoz felszínre, nincsen olyan szeglete, állami intézménye vagy gazdasági ágazata az országnak, amelyre ne akarta volna rátenni a kezét a bukott orbáni hatalom. – Ahogy az olasz maffiának is megvoltak a mindenre éhes vezérei, úgy a magyarnak is. A maffiafőnök nem elégedett meg a lopással, Magyarország kirablásával, minden intézmény, minden hatalmi ág kellett neki” – mondta Orbán Viktorról, majd Sulyok Tamás köztársasági elnöktől idézett, aki tavaly méltatva köszöntötte a volt miniszterelnököt. A magyar alkotmányosságra és jogállamra hirtelen oly érzékennyé váló ügyvéd, Sulyok Tamás több éves hallgatás, sunnyogás és félrenézés helyett az Orbán-rendszer bukása után arra kérte a volt munkahelyét, az Alkotmánybíróságot”, hogy előzetesen foglaljon állást az ő elmozdítását célzó ügyben. Magyar Péter szerint Sulyok Tamás nemhogy nem tud, vagy nem akar megakadályozni egy alkotmányos puccsot, még maga kezdeményezett egyet.

A miniszterelnök „pancserpuccsot” emlegetve felidézte, „maguk az alkotmánybírók küldtek selyemzsinórt” Sulyok Tamásnak nak azzal, hogy kizáratták magukat az ügy tárgyalásából, határozatképtelenné téve azt. Majd kitért arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyészként az elmúlt 16 évben mindvégig akadályozta a magyar történelemben példátlan bűncselekmények feltárását, olyan jól szolgálva Orbán Viktort, hogy aztán az Alkotmánybíróság elnöke lehetett. A Kúria élére pedig olyan embert ültetett, aki egyetlen napig sem volt ítélkező bíró, akinek a kinevezéséhez jogszabályokat kellett átírni – tette hozzá a kormányfő.

Létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatalt, amelynek egyetlen feladat lesz: feltárni, hová tűnt az emberek vagyona, és visszaszerezni azt, amit a maffia elvett ettől az országtól – közölte Magyar Péter. Megjegyezte, a hivatal nemcsak a múltbeli visszaéléseket vizsgálja majd, de a jövőbeni visszaélések megakadályozása is fontos feladata lesz.

Azért nyújtják be egyszerre az Alaptörvény-módosítással, mert nincs értelme vagyonvisszaszerzésnek, amíg a „bábok” a helyükön vannak. „A maffia elleni küzdelem nem azzal ér véget, ha megbuktatunk egy politikai rendszert, azzal csak elkezdődik” – szögezte le Magyar Péter. A Tisztítótűz művelet részeként kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését,

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul a társadalom bevonásával, a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni – jelentette be a miniszterelnök.

Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák válasszák meg, saját tagjaik közül, emellett újra bevezetik az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. A 70. életévüket betöltő alkotmánybírák megbízatása, köztük Polt Péteré is megszűnik, ahogy utóbbi mentelmi joga is.

A Kúria és az Országos Bírói Hivatal (OBT) vezetőinek visszahívására és megválasztására vonatkozó szabályok jelentősen módosulnak. A bírói önigazgatást és önrendelkezést az OBT szolgálja, ezentúl bármikor kezdeményezhetik a Kúria és OBT vezetőinek visszahívását, melyről az Országgyűlés kétharmados döntésével dönt – ismertette.

Változnak a jövőben a Kúria elnökének megválasztási szabályai. Eddig a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választotta meg, a jövőben a bírók maguk közül jelölhetnek kúriai elnököt és OBH-elnököt. A bíráktól a három legtöbb szavazatot kapó jelölt közül kell majd az államfőnek az Országgyűlés felé jelölnie mindkét intézmény esetében.

Elmondta, hogy az új alkotmány megalkotásnak széles társadalmi részvételre, nyilvános vitákra és politikai konszenzusra kell épülnie. Magyarországnak szerinte olyan alkotmányra van szüksége, amit a magyar emberek politikai hovatartozáson kívül a magukénak éreznek. Hozzátette, egy ilyen alkotmányozási munka időbe fog telni, de ezen fognak dolgozni a következő egy évben. 

Ha ez az alkotmánymódosítást elfogadják, az ismert fideszes politikusok közül Lázár János, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kocsis Máté sem indulhatna újra parlamenti képviselői mandátumért a 2030-as parlamenti választáson.

Magyar Péter részleteket is megosztott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működéséről.

A hivatalhoz „az ország legjobb rendőreit, nyomozóit, ügyészeit, pénzügyi szakembereit, könyvvizsgálóit, adózási szakértőit, informatikusait és jogászait” hívják, olyan emberek fognak a hazáért dolgozni, akik szakértelméhez semmi kétség nem férhet – ígérte.

A képviselőtársainak címezve azt kérte, jól gondolják meg, mit cselekszenek. – A következő időszakban Magyarország történetének legnagyobb vagyonfeltárási és visszaszerzési művelete indul el. Olyan korrupcióellenes szuperhatóságot hozunk létre, amelynek egyetlen feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz. Nem fogja érdekelni, ki milyen párthoz tartozik, tisztséget viselt, milyen befolyással vagy képzelt befolyással rendelkezik – mondta, hozzátéve, a hivatal arra fókuszál majd, hová került a magyar emberek vagyona, kik döntöttek róla, kik részesültek belőle és hol van.

– üzente a képviselőknek, majd név szerint Lázár Jánost, Pócs Jánost, Kocsis Mátét, Zsigó Róbertet, Orbán Balázst és Szijjártó Pétert is megszólította. 

Megjegyezte, a kormány minden szükséges költségvetési és jogi eszközt biztosít majd a hivatalnak, amelyet az Országgyűlés fog létrehozni, és annak tartozik majd beszámolással, a kormánytól teljesen független lesz – ígérte Magyar Péter. Azt kéri a magyaroktól, vegyenek részt ebben a társadalmi egyeztetési folyamatban, mielőtt a javaslatot a parlament elé terjesztenék. A ma ismertetett Alaptörvény rövidesen véleményezhető lesz a kormány honlapján, és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozására irányuló jogszabálycsomag is felkerül majd, ahhoz is várják a civilek és a korrupcióellenes szervezetek véleményét, javaslatait – közölte. 

Induljon a tisztítótűz, éljen a haza! – zárta napirend előtti felszólalását.

Később, a parlamenti vitában a miniszterelnök vázolta még, hogy a készülő a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak két része lesz. Lesz egy, a büntetőeljárásokat megelőző ügycsoport, amikor a hivatal kockázatelemzéseket végez, ez bele fog tudni tekinteni bankszámlákba, nyilvántartásokba, és ha úgy ítélik meg, közvagyonvédelmi eljárást indítanak, ha pedig bűncselekmény alapos gyanúja fennáll, akkor átfordítják büntetőeljárásba a folyamatot. A hivatal tudni fogja használni a rendőrséget, az ügyészséget, a NAV-ot és minden rendvédelmi intézményt. Az elnök mellett a testületet négy elnökhelyettes fogja irányítani. Lesz közöttük három ügyész, az egyik a nyomozatért fog felelni, a másik a vádemelésért, a harmadik pedig a fellebbvitelért. Lesz ügy, amiket a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal magához vonhat, ha például a rendőrség és az ügyészség éveken keresztül semmit nem tett az adott ügyben - ismertette Magyar Péter, végezetül még hozzátéve, hogy aki nem követett el bűncselekményt, annak nincs félnivalója.

A parlament ülésén ezek a törvényjavaslatok jelentik a fő témát:

• a vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat alapján vétséget követne el az, aki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját,

• tárgyalják a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot,

• vitáznak a médiatörvény módosításáról, amely az MTVA végét jelenti,

• annak érdekében, hogy Magyarország megkapja az Orbán-kormány politikája miatt befagyasztott uniós forrásokat, egy csomagban szigorítják a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, bővítik az Integritás Hatóság hatásköreit, megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a büntetőeljárásról szóló törvényt is módosítják a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, 

• utolsó pontként átmenetileg emelik a sürgős és a kivételes eljárások számát.

Magyar Péter egy vasárnapi Facebook-posztban azt írta, rendkívüli kormány- és frakcióülést tart, aztán a vagyonvisszaszerzési hivatalról és a közjogi méltóságok, illetve állami vezetők lemondatásáról szóló részletek mellett meglepetés is tartogat a parlamenti felszólalásában.