Milyen ötödik hete kormányozni? „Ne akarjátok megtudni, de biztosan látszanak rajtam a kialvatlan órák” – érzékeltette Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, hogy mennyire nehézkesen zajlik az önálló Egészségügyi Minisztérium kiválása a Belügyminisztériumból. Aztán rögtön rátért a konkrétumokra is, így arra, hogy az első 500 milliárdos többletforrást a szakdolgozó bérek hosszú távú rendezésére és az alapellátás korszerűsítésére fordítják, továbbá több új intézmény létrehozását jelezte és új vezetőket is megnevezett.
A tárca vezetője gyökeres szemléletváltást, az orvosi autonómia visszaállítását, a kórházi kapuk megnyitását és egy teljesen új, az elért eredményeket díjazó finanszírozási rendszer bevezetését ígérte.
Nyíltan beszélt arról is, hogy „revansvágyat” ébresztettek benne az előző kormányzat orvosi kamarával szembeni lépései. Az a törvény, amellyel a kamara mozgásterét szűkítették, szerinte „szörnyű, etikátlan” beavatkozás volt az egyik legfontosabb hivatásrendi testület ellen. Ezt nevezte meg fő motivációként, amikor a Tisza-mozgalom március 15-i beszéde után jelezte Magyar Péternek: vállalja a szakmapolitikai munka oroszlánrészét, noha „nem akart miniszter lenni”. Az, hogy Magyar Péter elsőként jelentette be az egészségügyi miniszter nevét, számára az üzente, hogy a Tisza-kormányban az egészségügyet a „felső polcra” tették.
Beszélt arról is, hogy Magyar Péter nagyon határozott irányító, és fel kell kötnie minden miniszternek a nadrágját akkor, amikor referál vagy kormányhatározat-tervezetet visz a miniszterelnök elé. Vitézy Dávid zseniális, "azt kell mondjam, nagyon sokat tanulok tőle, de mindenkitől, tehát hogy egy nagyon jó csapat és kormányzat van" - tette hozzá a miniszter.
Viccelődve jegyezte meg, hogy „500 milliárdot két nap alatt el lehet költeni”, de a pénz önmagában nem elég, ha nem változik a szemlélet: „érdek helyett értéket” kell teremteni - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy miután a kormányüléseken Kármán András pénzügyminiszter mellett ül, már meg is kérdezte tőle, hogy hol van a pénz? Elmondta, az 500 milliárd jön, és nagyon-nagyon előrehaladott állapotban vannak az Európai Uniós tárgyalások az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) források hazahozataláról. Így a pénz ősztől az egészségügyben is rendelkezésre áll.
A többletforrások felhasználásban a szakdolgozói bérek és az alapellátás mellett elsőbbsége lesz a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásának mérséklése is.
Magyarországon a zsebből történő egészségügyi költések aránya jelenleg kirívóan magas (25–30 százalék, a gyógyszereknél 48 százalék). A tárca célja, hogy a magyar betegek se fizessenek többet az európai uniós átlag 15 százalékánál.
Közölte azt is, hogy olyan egészségügyet épít, ahol az állami biztosító nem „kifizetőhely”, hanem döntéstámogató, minőségi adatokat elemző intézmény. Az OEP élére kinevezett Kaló Zoltán professzortól pedig azt várja, hogy az állami biztosító mutassa meg, hol vannak a legjobb gyógyítási gyakorlatok, milyen eredményeket és értéket termelnek az egyes ellátók. Angliai mintákra hivatkozva arról is beszélt, hogy – már ebben a ciklusban azon kórházak, amelyek bizonyos minőségi feltételeket teljesítenek, műtétenként plusz díjat kaphatnak.
Hegedűs Zsolt elismételte, hogy kitárják a kórházak és szakrendelők kapuit a kamerák előtt, Semmelweis-napra pedig leszerelik az arcfelismerő kamerákat az egészségügyi intézmények bejáratainál. „Ezzel azt akarjuk üzenni, hogy mi bízzunk bennetek. Nem rendőri ezredesi irányítást, hanem bizalmon és őszinteségen alapuló rendszert építünk.”
Hegedűs Zsolt: Megnyitjuk a kórházakat a nyilvánosság előttKözölte azt is, hogy nyilvánossá és validálttá teszik a minőségi mutatókat, beleértve a kórházi fertőzések valós adatait és a mentők tényleges kiérkezési idejét is. Ennek érdekében a kulcspozíciókra (például mentőszolgálat, Egészségügyi Biztosító) nyílt pályázatokat írnak ki. Beszélt arról is, hogy a politikai befolyástól mentes, tisztán szakmai működés érdekében új kulcsfontosságú háttérintézményt hoznak létre, az Egészségügyi Minőségellenőrző Hatóságot (EMH), amely egy kormánytól, minisztériumtól független hatóság lesz. Vezetésével a miniszter Nemes Balázst bízta meg, és ez a hivatal méri, ellenőrzi és nyilvánosan osztályozza az ellátórendszer minőségét. Jogosult lesz szankciók kivetésére is, ha az intézmények nem teljesítik a jogilag kötelező minimumfeltételeket. Az EMH jogi kötelezettséggé tenné ezek folyamatos ellenőrzését, valamint a betegjogokat és a betegbiztonságot helyezi majd centrumba. A szolgáltatók besorolása (kiváló, jó, fejlesztést igénylő, elégtelen) alapján dőlne el, hogy két és fél, kettő, egy vagy fél év múlva vonnák újra teljes körű vizsgálat alá. A klinikai kormányzás bevezetése az EMH által felügyelt rendszer része. Hegedűs azt ígérte, hogy új kórházi irányító testületek felelnek majd a betegbiztonságért, minőségfejlesztésért, szakmai kompetencia fenntartásáért, panaszkezelésért, átláthatóságért és innovációért.
Egy másik új hivatal, a Magyar Klinikai Kiválósági Intézet (MKKI) is hamarosan megkezdi a munkát. Ez a brit NICE (National Institute for Health and Care Excellence) mintájára létrejövő szervezet a szakmai protokollokért és irányelvekért felel majd. A betegbiztonság növelése érdekében bevezetik a „Duty of Candour” (őszinte feltárás kötelezettsége) intézményét. Ez jogilag kötelezi a műhibát vagy nem kívánt eseményt elkövető orvosi csapatot és kórházat, hogy önként hívja be a beteget és hozzátartozóit, transzparensen tárja fel a hibát, és hivatalos jegyzőkönyvben rögzítse azt.
A „toxikus légkört” termelő vezetőkkel szemben határozott fellépést ígért: szerinte jó irányítás csak ott van, ahol a menedzsment időben észleli a feszültségeket, beszél a dolgozókkal, és szükség esetén lecseréli azokat, akik kommunikációjukkal ellehetetlenítik a szakmát.
Bejelentette azt is, hogy lesz digitális államtitkár az egészségügyi minisztériumban. Őt nem nevezték meg, a mentális egészségért felelős miniszteri biztos viszont Szekeres György, a sürgősségi ellátásért Bognár Zsolt, a várólisták csökkentésért Zahár Ákos miniszteri biztos felel.
A miniszter zárásként kiemelte: a reform sikeréhez a hazai „szürkeállomány” összefogására, a külföldről hazatérő szakemberek jó gyakorlataira és széles körű szakmai csapatmunkára van szükség. „Most vagy soha” alapon kell végrehajtani a változást, felszámolva az egészségügyet korábban mérgező strukturális hazugságokat és szürkezónákat.
Országos leltárt készít az egészségügyi kormányzat, az ellátóegységek mintegy ötöde nem működik rendesenHegedűs Zsolt: "Nem a minisztérium fogja megváltani a világot, hanem ti"
A miniszteri expozét követő, a magyar egészségügy jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetést Sinkó Eszter közgazdász moderálta. Ő rögtön azzal indított, hogy "sok miniszterelnöknek, sok tárcavezetőnek voltak világmegváltó gondolatai, de a szervezeti ellenállások azokból nagyon sok mindent elporlasztottak. E tapasztalatok függvényében hogyan érdemes elindulni?
Hegedűs Zsolt erre azt válaszolta: "Nem az egészségügyi minisztérium fogja megváltani a világot, hanem ti. Tehát akik ott vagytok a fronton, akik lemennek és akik dolgoznak, nap mint nap a betegágynál vannak." Hegedűs szerint a minisztérium feladata az eszközök megteremtése: hit, szemlélet, finanszírozás, visszajelzési fórumok. A részletek iránti elkötelezettségét így fogalmazta meg: "Én a nüanszokban hiszek."
A rendszer állapotáról nem kertelt: "a 24. órában vagyunk" – tette hozzá, de nem reménytelenül. Szerinte a szakmai szervezetekben megvan a partneri készség, és elérkezett az a pont, ahol "most vagy soha". Ha ezt a pillanatot elszalasztják, újra a "császári irányítás" térhet vissza.
Elmondta, miért ment ki Angliába 35 évesen: "Nem azért mentem ki, mert nem voltam elég okos vagy tehetséges. Hanem mert azt mondtam: az én szürkeállományom, tehetségem – hogy én most 15 évig várjak ebben a hierarchikus rendszerben, hogy majd 50 évesen főorvos legyek? Nem."
Arról, hogy miben látja a saját stratégiai szerepét, azt mondta: "A stratégiám az, hogy ilyen emberekkel veszem magam körül" és az asztalnál ülő Svéd Tamás és Porpáczy Krisztina államtitkáraira, Orosz Éva közgazdászra és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogászra mutatott.
Porpáczy Krisztina, az alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár érzékelhető személyes töltettel szólt a munkájáról. A vadonatúj államtitkárság létrejöttét történelmi pillanatnak nevezte: "Az Egészségügyi Minisztériumban az Alapellátásért és Integrált Ellátásért Felelős Államtitkárság megalakulhatott – én azt gondolom, hogy ez az alapellátás ünnepe. Ilyen még nem volt Magyarországon." Elmondta, a közös munka azzal kezdődött, hogy megkérdezték a fiatalokat: mi tartja távol őket ettől a gyönyörű szakmától. A válasz: rugalmasság, csapatmunka, tehermentesítés az adminisztrációtól. Osztozott abban a belső motivációban is, ami a váltásra ösztönözte: "Azt éreztem nap mint nap, hogy nem tudom a betegeimnek azt a gyógyítási folyamatot megadni, amit tanultam, amit talán 10-15 évvel ezelőtt még megtapasztaltunk és működött – és ez ösztönzött arra, hogy beleálljak ebbe."
Svéd Tamás politikai államtitkár úgy fogalmazott: "Nekünk úgy kell felépíteni és renoválni egy házat párhuzamosan, hogy az közben ég. És nem tudunk belőle kimenekülni." Beszélt arról is, hogy amit ígérni tud, az nem a tökéletesség, hanem az őszinteség és a tanulás képessége: "Nem fogjuk tökéletesen csinálni. Fogunk hibázni, lesznek félrecsúszó programok, de szeretnénk egy tanuló minisztériumot felépíteni." "Csodák biztosan nem lesznek - mondta - négy év alatt sem fogunk tudni csodát tenni. De ha addigra elindult egy olyan folyamat, ami viszont 15-20 év alatt elvezet oda, hogy tényleg oda tartozzunk – és ez a folyamat már visszafordíthatatlan –, akkor én alapvetően elégedett leszek."
Orosz Éva közgazdász változásmenedzsment-szakemberként arról beszélt: "Nincs olyan radikális változás, ami ne sértené az érdekeket – ez a dolog természete." Felidézte a 97-98-as világbanki modernizációs programot és a helpdesk modellt, ahol aki akart, szakértői segítséget kérhetett. A differenciált megközelítés fontosságát hangsúlyozta: "Nem emberi rossz szándék csak az ellenállás, hanem a változás természetéből eredő – és ennek különböző kezelési módjai vannak." A jelenlegi helyzetet a nemzetközi szakirodalom kifejezésével jellemezte: "A lehetőség ablaka – amikor olyan ritkán lévő pillanat áll össze, hogy egy eredményes reformnak a legtöbb feltétele ott van: erős politikai támogatás, elégséges erőforrás, igény, vízió, szakmailag felkészült vezetés."
Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint: "Nem az a kérdés, hogy négy év múlva Svéd Tamás vagy Kovácsy Zsombor mikor tud MR-vizsgálati időpontot szerezni, hanem az a kérdés, hogy akinek nincs más a kezében, csak a TAJ-kártyája – nincsenek kapcsolatai, nincs pénze, nincsenek információi –, az ő ellátása hogyan fog változni a maihoz képest." Majd hozzátette: "Akiknek nem halljuk a hangját a konferenciákon, nem halljuk a hangját a várótermekben – az ő érdekeiket kell elsősorban képviselni." A magán- és állami ellátás viszonyáról határozott véleményt fogalmazott meg: "Teljesen fordítva ülünk a lovon. Az történik, hogy legatyásítjuk az állami rendszert, a beteg, aki tud, elmenekül." Megoldásként azt javasolta: "Versenyeztessük meg a rendszerünket a magánellátással."
