Magyarország megvétózott egy lépést, amivel az ukrán uniós csatlakozási folyamatban újabb sikert lehetett volna felmutatni. A Népszava információja szerint ugyanakkor közel sem Magyarország az egyetlen, aki lassabban haladna a technikai folyamatokban. A ciprusi elnökségnek és az Európai Bizottságnak ez okozhat fejfájást.
Szerdán reggel a brüsszeli Politico írta meg, hogy Magyarország volt az egyetlen, aki nem járult hozzá egy bürokratikus lépéshez, egy levél küldéséhez, amit a tagállamok az Európai Bizottságnak küldenek a tárgyalási álláspontjukról. Ezzel megakasztotta az folyamatot, amellyel újabb tárgyalási fejezeteket nyithatott volna meg Moldova és Ukrajna a következő hetekben.
A csatlakozási tárgyalások során a tagállamok úgynevezett klaszterekbe csoportosítják a 33 fejezetet, szakpolitikákra lebontva tárgyalják a tagjelölt országok az EU-val, hogyan ültetik át az összes uniós elvárást a saját jogrendjükbe. Ennek a sok évig tartó folyamatnak az első lépését blokkolta Ukrajna esetében Orbán Viktor, ám itt a Tisza-kormány elmozdult. Június közepén megnyitották az első klasztert, vagyis hivatalosan is megindulhatott Ukrajna és Moldova tárgyalása is többek közt az alapvető jogokról, igazságszolgáltatásokról és jogállamisági kérdésekről. A Tisza-kormány elérte, hogy akötött politikai megállapodás a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogairól a hivatalos folyamat része legyen, ezzel számon kérhetővé tették az ígéreteket. Ráadásul az első, alapvető kérdéseket tárgyaló klasztert kell utoljára lerendezni: vagyis amíg ezeknek nem felel meg teljesen Ukrajna, szó sem lehet tagságról.
Orbán Viktor nélkül sem teljes az uniós egység Ukrajna ügyébenHivatalossá vált a Magyarország és Ukrajna közötti megállapodás, Magyarország nem gördít többé akadályt Ukrajna EU-csatlakozása eléAz Európai Bizottság és több tagállam - köztük az északiak és Németország is - jelezték, hogy szerintük mielőbb sort kell keríteni az öt másik klaszter megnyitására is. A magyar ellenállás miatt ebből visszavettek, a Euronews szerint már csak két klaszter megnyitása a cél, de az EU soros elnökségét az év első felében betöltő Ciprus úgy kommunikál, hogy még ő szeretne újabb eredményeket elérni a június végéig tartó elnökségben, vagyis néhány napon belül. Júliustól Írországé lesz a szerep, amivel a napirendet határozzák meg, csakhogy július közepétől augusztus végéig a nyári szünet miatt itt is szűk a keret. Korábban az Európai Bizottság arról beszélt, hogy a nyár folyamán mit szeretne elérni - ebből persze jöttek a kérdések, hogy egyes országokban a csillagászati nyarat veszik annak, vagyis még csak most kezdődött az egész, de ez a lényegen nem változtat:
Ukrajna és az Európai Bizottság is minél több eredményt akart elérni, minél gyorsabban, ám ezt nem minden tagállam nézi jó szemmel.
Magyar Péter a múltheti EU-csúcson is arról beszélt, hogy nem támogatja a „gyorsított” csatlakozást. Az csúcson elfogadott politikai nyilatkozatból ki is húzott állítása szerint egy hivatkozást arra, hogy „a lehető leghamarabb” lépjenek előre a tárgyalási folyamatban. A kormányfő kiemelte, hogy „még meg sem száradt a tinta”, várhat a többi klaszter megnyitása, miközben a nyugat-balkáni tagjelölt országok erőfeszítéseit is el kellene ismerni.
Az Európai Unió nem hivatalosan az utolsó csatlakozási fejezeteket is megnyitotta UkrajnávalA Fidesz rémképek arról, hogy magyar vétó nélkül Ukrajna holnap EU-tag lenne, persze alaptalanok. Az EU módszertanában az összes fejezetet végig kell tárgyalni: bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeretné, hogy ezt ne kelljen kivárniuk, ilyen opció valójában sosem volt az asztalon.
A Népszava több tagállami diplomatától is úgy értesült, hogy nem csak Magyarország az, amelynek fenntartása van a folyamat gyorsaságával. Nem példátlan az EU-ban, hogy egy-egy hangos tagállam mögé többen csendben sorakoznak föl, így nem kell fölvállalni az álláspontjukat.
Az újabb tárgyalási klaszterek megnyitásához komoly előkészületek kellenek, és számos vitás pont lehet a tagállamok között.
Amíg az Orbán-kormány belpolitikai okokból blokkolt mindent, a technikai egyeztetések részben zajlottak, de a tagállamok közös tárgyalási álláspontját kialakítani időbe telik. Biztosan elhúzódó vitára lehet majd számítani azokban a klaszterekben, amik például a mezőgazdaság vagy környezetvédelmi kérdéseket tárgyalják Ukrajnával, még akkor is, ha azokat hamar megnyitnák. Itt ugyanis számos tagállam érdeke ütközhet Ukrajnával. A tárgyalások – ahogy Magyarország esetében is - évekig tartanak a csatlakozás előtt. Ez még akkor is igaz, ha a folyamatos bombázások és brutális háború közepén Ukrajna komoly eredményeket ért el a reformokkal. A fejezetek megnyitásával a Bizottság és egyes tagállamok azt szeretnék mutatni, megéri az ukránoknak a munkát folytatni.
