Kegyelmi állapotba került a magyar gazdaság, de az EU-s pénz nem lesz doppingszer

Csupa jó hírrel szolgál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csütörtökön közzétett Inflációs jelentésben: a benzin és gázolaj piaci árai 2027 végéig az ársapkák alatt maradnak, a kiskereskedelmi árrések tavaly már nem nőttek, vagyis azokat ki is vezethetné a kormány érdemi inflációcsökkenés nélkül. Így az infláció az idén mindössze 1,8, jövőre 2,3 százalék, és csak 2028-ban érné el a jegybank 3 százalékos inflációs célját – mondta Balatoni András, a MNB igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Megjegyezte, hogy minőségileg egész más a helyzet, mint korábban, ugyanis az infláció az MNB célját most nem felülről, hanem alulról közelítve éri el. Az más kérdés – erről nem beszéltek a szakértők, sőt Varga Mihály jegybankelnök keddi sajtótájékoztatóján is korainak minősítette a felvetést –, hogy ha Magyarország komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról az Európai Központi Bank 2 százalékos céljára kell mérsékelni záros határidőn belül.

A MNB friss inflációs prognózisa alaposan meglepte az elemzőket: márciusban, az előző jelentés készítésekor még azzal számoltak, hogy idén az árak 3,8 százalékkal emelkednek, most pedig 2 százalékponttal alacsonyabb, 1,8 százalékos inflációt várnak. Az okok összetettek: márciusban még 100 dolláros kőolajárakkal tudott számolni az MNB, és a piac lassú konszolidációt várt. Ezzel szemben már most 80 dollár alatt van a kőolaj világpiaci ára, és a piac további csökkenésre számít. Még nagyobb mértékben csökkentek a földgázárak: a korábban feltételezettnél idén 27, 2027-ben 22 százalékkal lesz olcsóbb az energiahordozó. Drasztikusan javult a választások óta a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, ez tükröződik a forint március óta bekövetkezett 9 százalékos erősödésében is – ezek a tényezők mind-mind alacsonyabb inflációt indukálnak.

A magyarországi folyamatok is kedvezőek voltak: tavasszal az infláció a vártnál alacsonyabb pályát futott, sőt májusban lassult is. Széles palettán volt megfigyelhető a dezinfláció az elmúlt hónapokban: csökkentek az élelmiszerárak, az iparcikkek árai, és az ársapkának köszönhetően jóval kisebb volt az üzemanyagok drágulása. Pozitív fordulat következett be a tavaszi hónapokban a lakossági inflációs várakozásokban, amelyek jelentősen estek, de a kisvállalkozások áremelési várakozásai is érdemben mérséklődtek – sorolta az inflációs prognózis jelentős visszavágásának okait Balatoni András.

Az MNB adott üzemanyagár-előrejelzést is: eszerint 2027 végéig folyamatosan csökkenő árakkal lehet számolni a kutakon. A benzin esetében 2027 végére 570, a 2028-ra pedig 550 forint körüli literenkénti ár valószínű. Ugyanez a gázolaj esetében 580, illetve 570 forint – vagyis az MNB szerint nem kell attól tartani, hogy a korábbi 595, illetve a dízel esetében 620 forintos védett ár közelébe emelkedjenek a tarifák, ennek inflációmérséklő hatásait nem kell taglalni.

A parlament a héten már döntött is a mostani árstop megszüntetéséről, most az MNB pedig arra biztatja a Tisza-kormányt, hogy tegye ugyanezt a kiskereskedelmi árkorlátozó intézkedésekkel. Az MNB elnöke, Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján már egyértelműen utal arra, hogy ha a kabinet kivezetné az árréskorlátozásokat, akkor annak nem lenne jelentős inflációs hatása. (Varga Mihály szavainak súlyát növeli az is, ami akár a hátrányaként is felróható, hogy évtizedeken keresztül tagja volt annak az Orbán-kormánynak, amely politikai intézkedésként vezette be az árrésstopot. Ugyanez a Varga Mihály most azonban szakmai alapon érvel az intézkedések kivezetése mellett.)

Balatoni András bemutatta a jegybank számításait: ha most rögtön, vagyis július elsejével a kormány kivezetné az árrésstopokat, az mindössze az idei év végi inflációt 0,4 százalékponttal emelné meg, vagyis az nem 1,9 százalék, hanem 2,4 százalék lenne decemberben. Erre mondta, hogy ha a kormány most azonnal kivezetné a kiskereskedelmi árrésstopokat, akkor is ugyanazokat az üzeneteket tudná elmondani, mint most. Ugyanis számításaik szerint mára az árrések korlátozásának nincs hatása a bolti árképzésre, azok árkorlátozó hatását a boltok "kimozogták": lenyelték a veszteséget, növelték a hatékonyságot, újratárgyalták a beszállítói árakat, amit a csökkenő világpiaci árak és az erősödő forint amúgy is lehetővé tett számukra. Összességében alacsony inflációt vár az MNB az előrejelzési horizonton, azaz 2029 végéig: ha fennmaradnak a támogató körülmények, akkor a fogyasztói árak emelkedése tartósan a jelenlegi jegybanki cél, tehát 3 százalék alatt marad.

Nem lesz doppinginjekció az uniós pénz

A Magyar-kormány hatalmas diplomáciai sikere, hogy eléreláthatóan sikerült megmenteni az augusztusig elérhető, mintegy 10 milliárd eurós (3550 milliárd forintos) uniós támogatási csomagot, a Covid-járvány utáni helyreállítási támogatásokat (RRF), amelyeket 2022-től zárolt az Európai Bizottság a magyar jogállami hiányosságok miatt. A parlament már el is fogadta azt a Bizottsággal egyeztetett jogszabálycsomagot, amely tartalmazza a folyósítások feltételeit, így a pénzek az év végéig megérkezhetnek Magyarországra. A pótlólagos uniós támogatásokhoz sokan nagy reményeket fűznek, de mind a jegybank, s mind más elemzők előrejelzéseiből is látszik, hogy ezek a pénzek nem indítanak be ugrásszerű növekedést a magyar gazdaságban.

A jegybank is beállt a sorba, és hűti a kedélyeket a várakozásokkal kapcsolatban, sőt az uniós támogatások és hitelek lehívásának kockázataira figyelmeztet a most kiadott Inflációs jelentésében. A tavaszi politikai megállapodások következtében a 10,4 milliárd eurós teljes RRF-keretből (támogatás és hitelforrás együtt) a megállapodás alapján mintegy 10 milliárd euró lesz felszabadítható – állapítják meg. Ám figyelemmel arra, hogy a hazánk számára ebből mintegy 920 millió euró REPowerEU-előleg már folyósításra került, a ténylegesen lehívható helyreállítási források 9,1 milliárd eurót tesznek ki, amelyből 6,4 milliárd euró (vissza nem fizetendő) támogatás és 2,7 milliárd euró a kedvezményes kamatozású hitel – olvasható a jelentésben. Az RRF-források felszabadítását a 27 szupermérföldkő teljesítésével lehet elérni. Ezeket az elfogadott forgatókönyv szerint 2026. augusztus végéig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket pedig szeptember végéig lehet benyújtani. Az Unió részéről a pénzek átutalására a jelenlegi szabályozás szerint 2026. december 31-ig van lehetőség.

A jegybank elemzői szerint a megismert információkból az körvonalazódik, hogy a lehívható RRF-támogatások jelentős része már korábban megvalósított, illetve jelenleg futó projektekhez, programokhoz kapcsolódik, vagyis utólagos megtérülésnek tekinthető, így ez a rész döntően az államadósságot csökkentheti, növekedési hatása mérsékelt lesz – figyelmeztetnek. Ráadásul a ténylegesen friss pénzek felhasználása – például az elektromos hálózat fejlesztése, szélerőművek telepítésének támogatása, amire a napokban jelentett be pályázatokat Kapitány István energetikai miniszter – csak középtávon fejt ki plusz gazdaságnövekedési hatást. Arról nem beszélve, hogy például a nagy összegű vasútiszerelvény-beszerzések nem feltétlenül a magyar gazdaság teljesítményét növelik majd.

Ezzel szemben az uniós támogatásokhoz kapcsolódó hitelfelvételeknek költségvetési hiányt és államadósságot növelő hatása lehet – jegyzi meg az elemzés. Az államadósság-növekedés viszonylagos, ugyanis a kedvezőbb kamatozású euróhitelek lényegesen olcsóbbak még mindig mind a magyar állam számára elérhető euró- és forinthitelek kamatai. Abban az esetben, ha hitelkiváltást is alkalmaz a kormány, vagyis annyival kevesebb hitelt vesz fel az eredeti tervekhez képest, mint amennyi az RRF-programokból jön, akkor az államadósság-növekedés is elkerülhető vagy legalább is csökkenthető.

Mindezek figyelembevételével az MNB számításai szerint az uniós támogatások felhasználása következtében a GDP növekedése 2026-ban és 2027-ben mintegy 0,1–0,2 százalékponttal lehet magasabb. Érdemi rövid távú inflációs hatással nem számolnak, tekintve, hogy a forráslehívás a fogyasztási javak keresletét érdemben nem befolyásolja. Az uniós támogatások e szerény növekedési hatása mellett növelik a jegybanki devizatartalékot, illetve csökkentik a fizetési mérleg hiányát, vagyis a pozitív hatások több területen is jelentkeznek.

Ezzel szemben az uniós támogatásokhoz kapcsolódó hitelfelvételeknek költségvetési hiányt és államadósságot növelő hatása lehet – jegyzi meg az elemzés. Az államadósság-növekedés viszonylagos, ugyanis a kedvezőbb kamatozású euróhitelek lényegesen olcsóbbak még mindig mind a magyar állam számára elérhető euró- és forinthitelek kamatai. Abban az esetben, ha hitelkiváltást is alkalmaz a kormány, vagyis annyival kevesebb hitelt vesz fel az eredeti tervekhez képest, mint amennyi az RRF-programokból jön, akkor az államadósság-növekedés is elkerülhető vagy legalább is csökkenthető.

Mindezek figyelembevételével az MNB számításai szerint az uniós támogatások felhasználása következtében a GDP növekedése 2026-ban és 2027-ben mintegy 0,1–0,2 százalékponttal lehet magasabb. Érdemi rövid távú inflációs hatással nem számolnak, tekintve, hogy a forráslehívás a fogyasztási javak keresletét érdemben nem befolyásolja. Az uniós támogatások e szerény növekedési hatása mellett növelik a jegybanki devizatartalékot, illetve csökkentik a fizetési mérleg hiányát, vagyis a pozitív hatások több területen is jelentkeznek.