Az idei évtől kezdve Lovasi András vándordíjjá avanzsálódott Kossuth-díját évente újabb és újabb, „jelentős kulturális teljesítménnyel bíró zenész” kapja majd. Az, hogy a Fishing on Orfű fesztivál szervezőivel arra a következtetésre jutottak, gyakorlatilag két lehetőség áll az elismerés sorsa előtt: "vagy ez, vagy a szekrényben porosodik majd" nem lehet túlságosan meglepő. Lovasi András 2010-ben, már a díj átvételekor azt mondta, hezitálva vette át az elismerést. Akkor úgy nyilatkozott, a visszautasítással ugyanannak a politikai játszmának a részévé válna, amelyet károsnak tart. Később azonban egyre többet bírálta az állami díjak körüli kétségtelen politikai befolyást, amely véleménye szerint egy dologra volt jó, arra, hogy rontsa a díj társadalmi és szakmai megbecsülését.
Bár a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag zenekarok alapítójaként is ismert dalszövegíró tervei szerint jövőre már a közönség szavazata dönt majd a díj következő gazdájáról, idén még azért nem sikerült teljesen rehabilitálni az elismerés becsületét. A Fishing on Orfű fesztivál megnyitóján tett bejelentéssel egyetemben ugyanis kezdésnek rögtön gazdát is cserélt a díj. Az elismerést Leskovics Gábor Lecsó vehette át, aki nemcsak a Pál Utcai Fiúk, hanem egyben a Kiscsillag zenésze is. Nem elvitatva Leskovics szakmai hozzáértését és érdemeit, a döcögős átállás egy tünete mindannak a vitának, amely gyakorlatilag alapítása óta felmerült az egyik legmagasabb rangú állami kitüntetés körül (és amely 2010 után erősödött fel igazán).
Cserhalmi György szerint az állami művészeti kitüntetések odaítélésekor rosszabb a helyzet, mint a szocializmusbanA 16 év alatt többnyire a kitüntetettek nevével szemben inkább az kapott minden évben nagyobb társadalmi visszhangot, hogy milyen szakmai érdekek és politikai szempontok játszottak szerepet a díj odaítélésében. Ez többnyire nemcsak konkrét személyek bírálatában merült ki: bár látványosabb volt az utóbbi egy évben különösen aktív kampányszereplővé váló – bár állítása szerint mindig is Orbán Viktort támogató – Pataky Attila Kossuth-díja vagy Nagy Feró elismerése 2021-ben, aki akkoriban maga is úgy nyilatkozott, a döntésben jó eséllyel benne van, hogy a Fidesszel szimpatizál. (Esetükben az időzítés olyannyira látványosan pontos volt, hogy emellett bármilyen érv eltörpült, amely a szakmai teljesítményt próbálta alátámasztani, lehetett akármekkora életműve a Beatrice vagy az Edda együtteseknek).
Mindeközben szakmai körökben egyre hangosabbá váltak azok az érvek is, amelyek nem is feltétlenül a díj méltóságáról, a kivételezettekről szóltak, hanem az elismerés mögött álló intézményről, az egész jelölési és döntési rendszer átláthatatlanságáról.
Ez mondhatni 2026-ban Lackfi János díjánál csúcsosodott ki. A költő ugyanis, ahogyan az a botrány során kiderült, nemcsak egy József Attila-díjas, gazdag életművel rendelkező szerző, aktív műfordító hanem mellette a Kossuth-díj odaítéléséről döntő bizottság egyetlen irodalmár tagjának, Mezey Katalinnak a fia is. Az esetre a szakma több oldalról reagált, többek között az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), Károlyi Csaba irodalomkritikus, Kukorelly Endre író és Nagy Ákos zeneszerző kritikái erősítették fel az összeférhetetlenség és így újfent az elismerés komolyan vehetőségét megkérdőjelező hangokat. (Kukorelly Endre író nem először bírálta Mezey Katalin szerepét a bizottságban, amely 2023-ban közte és a Magyar Írószövetség között már egyszer heves vitához vezetett.)
Megszólalt Lackfi János, szerinte az édesanyja éppen nem volt bent azon a bizottsági ülésen, amelyen döntés született az ő Kossuth-díjárólNem csitul a vita a Kossuth-díj körül, nyílt levélben követelik az elismerés mögött meghúzódó folyamatok átláthatóságátA vita viszont egyelőre úgy néz ki, egyhamar az új kormány megalakulásával sem feltétlen csitul el. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter ugyan már májusban (és azóta számos alkalommal), a parlamentben tartott bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta azt, a kulturális minisztérium egyértelmű célja a döntési folyamatok átláthatóságának biztosítása és a valódi szakmai teljesítmény értékelése, egyelőre konkrétabb tervek az állami díjak sorsával kapcsolatban nem hangzottak el. Némi fogódzkodót jelenthet a jövőre nézve az új ideológiai irányvonalhoz Nagy Ervin nyilatkozata, amelyet még májusban, immár kultúráért felelős államtitkárként tett. Az időközben a politikai pálya miatt a színészettől visszavonult Nagy Scherer Péter halála kapcsán nyilatkozott úgy, posztumusz Kossuth-díjban részesítené a színészt. Ezt azzal indokolta, véleménye szerint Scherer az elmúlt években nem volt egyáltalán megbecsülve és „egy kicsit tiltólistás” színész volt. Azzal, hogy véleménye szerint így Scherer legalább megkapná azt az elismerést, amely valóban megillette volna őt Nagy arra az új irányvonalra is reflektált, amely majd jó eséllyel szerepet játszik a Kossuth-díj kiosztásában és amely a tehetségen és átláthatóságon alapulhat.
Tarr Zoltán: Egy abuzált ország vagyunk abuzált kultúrával, a bajt úgy lehet megszüntetni, ha a felelősöket megtaláljuk
