Megválasztása óta Vitézy Dávid közlekedési miniszter többször deklarálta, hogy a Magyar-kormány elkötelezett a többségi (80 százalékos) állami tulajdonban lévő budapesti légikikötő fejlesztése mellett, kiemelten fontos számára a gyorsvasút megépítése. Ez azonban nem zárja ki, hogy Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter által preferált koncessziós eljárást jegeli az új kormány, és más megoldást keresnek a gyorsvasútépítés finanszírozására, bár ez irányú kérdéseinkre nem válaszolt a KBM.
Az Orbán-kormány elképzelése szerint ugyanis a ferihegyi gyorsvasút 35 éves koncesszió keretében épült volna. A vasút építése, üzemeltetése a reménybeli nyertesek feladata lett volna, ezért cserébe 35 éven keresztül vasúti pályahasználati díjból és a ferihegyi peronjegyekből kellett volna a projekt költségeit kigazdálkodni. Az elképzelés szerint a Ferihegyi új vasúti megállóban fel- és leszálló utasoknak nagyságrendileg 3000-4000 forintos perondíjat kellene fizetni, ez lenne a gyorsvasút használatának felára.
Egymilliárd euróból kapna gyorsvasúti összeköttetést a Liszt Ferenc Nemzetközi RepülőtérAz elképzelésekről tavaly október végén tartott először sajtótájékoztatót az azóta leköszönt Fidesz-kormány, akkor 1 milliárd euróra, akkori áron 400 milliárd forintra taksálták a beruházás árát. Az idő sürgetett – hiszen közeledett a kormányváltás –, ezért 2026 január első hetében ki is írták a pályázatot, amelynek benyújtási határideje egy hónap volt, ami arra utalt, hogy az előző kormány gyorsan le akarja zavarni a tendert még a választások előtt. Ám a beadási határidőt egy újabb hónappal meghosszabbították március 9-ig – ekkor már sejthető volt, hogy az új kabinetre marad az eredmény kihirdetése. Mivel nem bírálták el a beadott pályázatokat, nem lehet tudni, hogy kik és hány cég indult el a tenderen.
Egy hónap alatt lezavarná az Orbán-kormány a ferihegyi vasúttendertA Magyar-kormány első jelentős külpolitikai sikere az uniós pénzek „felszabadítása” volt, ez hatással lehet a ferihegyi gyorsvasútra is. Bár az uniós pénzek kapcsán elsősorban az év végéig elérhető helyreállítási támogatások kerültek fókuszba, ugyanilyen fontos, hogy a brüsszeli fizetési moratórium feloldása ugyanúgy érinti a „hagyományos” uniós támogatásokat, vagyis a kohéziós pénzeket. Ezeket a támogatásokat pedig fel lehet használni az országos vasúti hálózatfejlesztésre vagy elővárosi vasútépítésekre, ezeknek a kategóriáknak az új reptéri gyorsvasút megfelel.
Ugyanis a tervek szerint – amit tervezési szempontból Vitézy Dávid miniszter is támogat – nem egy önálló vonal épülne a főváros és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között, hanem egy párhuzamos szárnyvonal ágazna ki a Kőbánya-Kispest és Monor közötti vasútvonalból az országos vasúti hálózat részeként. Így minden Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Szeged felől érkező és induló belföldi és nemzetközi vonat megállna az új mélyállomáson, amely a terminál parkolójának mai helyén épülne meg. De a Déli összekötő vasúti híd révén akár soproni, hegyeshalmi, székesfehérvári vonatok is megállhatnak az új repülőtéri állomáson, így közvetlen repülőtéri elérést biztosítanak minden nyugat-magyarországi nagyvárosnak is.
Ursula von der Leyen a Népszavának: Ezt a pénzt megérdemlik a magyarok, versenyt futottunk az idővel, és nyertünkA harmadik terminál még tervben van
Ferihegyen nem a gyorsvasút az egyetlen nagyberuházás: folyik a Budapest Airport (BA) Zrt. Terminál+ projektje, amely jelentősen átalakítja a repülőtér ma ismert képét: megépülne egy új, a harmadik, fő terminál, így a jelenlegi évi 20 millió utasról 30 millióra emelné a kiszolgálható utasok számát, új repülőgép-állóhelyek, utasmólók épülnek. Ez a projekt is nagyságrendileg 1 milliárd euróba kerül, amit a többségi (80 százalékos) állami tulajdonban lévő Budapest Airport Zrt. a nyereségéből, illetve saját hitelfelvételeiből tervez finanszírozni. A Terminal+ projektet érdemben nem befolyásolja a kormányváltás, erről Francois Berisot, a BA Zrt. vezérigazgatója beszélt a Népszava kérdésére egy június eleji reptéri sajtótájékoztatón. A vezérigazgató elmondta, hogy az állami tulajdonosnak a kormányváltás után új képviselői vannak, de ez nem befolyásolja a cég működését. A francia kisebbségi tulajdonos – Vinci Airports SA – és a 80 százalékos állami tulajdonos között továbbra is partneri a kapcsolat – mondta. A két beruházásnak a tervek szerint 2034-35-re kellene elkészülnie.
