Korlátozott jogkörű ügyvivői kormánnyal vágott neki Románia a nyári parlamenti szünetnek. A május 5-én bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Bolojan-kabinet viszont nem maradhat a végletekig hivatalban, az országnak teljes döntési jogkörű kormányra van szüksége – akár megállapodással, akár előrehozott választással. Az előrehozott választás kiírásához, lebonyolításához idő kell, ami viszont vészesen fogy, így marad a megállapodási kényszer vagy a katasztrófa. Július végéig ugyanis mindenképpen döntőképes kormány kellene ahhoz, hogy Románia ne veszítse el az óriási áldozatok – megszorító csomagok és reformintézkedések - árán felszabadult uniós forrásokat. Ez katasztrofális gazdasági következményekkel járna, az előrehozott válaszás pedig biztos szélsőjobb győzelmet.
Tavaly nyáron a Bolojan-kormány népszerűtlen megszorításokra kényszerült azért, hogy elérhetőkké váljanak az Országos Helyreállítási Tervhez (PNRR) rendelt uniós források. Ez a szélsőjobb malmára hajtotta a vizet.
Részben sikerült is az uniós források megszerzése, de ahhoz, hogy mindent le is tudjanak hívni, az augusztus végi határidőig a kormánynak el kell fogadnia a kapcsolódó intézkedéseket.
De komoly veszélyt jelentene az ország leminősítése is, ami viszont Damoklész kardjaként lóg Bukarest feje fölött. Románia pillanatnyilag befektetésre ajánlott (BBB- / Baa3) besorolással rendelkezik mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél, mindháromnál negatív kilátással a jelentős ikerdeficit - költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány- valamint a GDP-arányos államadósság növekedése miatt. Az államadósság 2026-os megugrása a válság és a deficit következménye, a nemrég még az uniós átlag és 50 % alatti színt mára átlépte a lélektani 60 százalékos határt, 61,6. És ez tovább növekszik szigorú költségvetési konszolidáció nélkül. A nemzeti valuta, a lej komolyan megsínyli a politikai válságot, a devizaárfolyam ingadozás pedig az államadósság finanszírozását drágítja. Ha Románia bóvli besorolásba kerül, az végképp földhöz vágja az uniópárti erőket, tovább erősítve az egyre hangosabb és egyre nagyobb teret nyerő euroszkeptikus szélsőjobbot. Márpedig a Moody’s pénteken közzétett elemzése komoly figyelmeztetés volt Románia számára. A hitelminősítő egyértelműen jelezte: ahhoz, hogy az ország tartani tudja a kijelölt pénzügyi pályát, elengedhetetlen a stabil politikai keret és intézményi kapacitás. És hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mi a tét, Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter megkongatta a vészharangot. „Napjaink legnagyobb gazdasági tétje az országcsőd-kockázati besorolás lerontásának elkerülése. Voltunk már korábban is sebezhető ponton, de nehéz intézkedésekkel és felelős költségvetési irányvonallal sikerült elkerülnünk egy Romániára nézve rendkívül veszélyes forgatókönyvet. A felelősség útján kell maradnunk. A hitelminősítők nemcsak a számokat nézik, hanem egy ország képességét is arra, hogy teljesítse vállalásait, csökkentse a deficitet, előbbre vigye a PNRR-t, és kiszámítható maradjon a befektetők, valamint az európai partnerek számára” – hangsúlyozta a szaktárca vezetője. (A megbuktatott Bolojan-kormány jelentősen csökkentette a költségvetési defficitet, az idei év első öt hónapjában a múlt év ugyanezen időszakához képest több mint 40 %-al, 64 milliárdról 36 milliárd lejre csökkent a deficit.)
Tíz nap a visszaszámlálásig RomániábanA politikát különösebben nem hatotta meg a gazdasági helyzet, épp pénteken szögezte le mindkét úgynevezett EU-párti tábor, hogy sem további egymással közös kormányzásra, sem a másik miniszterelnök jelöltjére nem hajlandók többé rábólintani.
A kormánybuktató szociáldemokrata párt, a PSD a válság kirobbantása óta először nevezett meg saját jelöltet, Sorin Grindeanu pártelnök személyében, együtt kormányozna az RMDSZ-el, adott esetben akár egy Ilie Bolojan nélküli nemzeti liberális PNL-vel, a progresszív USR-vel viszont minden együttműködést kizárt. Mint ahogy állítólag a szélsőjobb AUR-al is, de ezt azért annyira kőbevésettnek senki sem tekinti, mert a populista baloldali párt nem először kacsintana össze a szélsőjobbal. Sorin Grindeanu máris leszögezte: esetleges kormánya semmilyen szín alatt nem hajlandó „a jobboldal népnyúzó politikáját folytatni”.

A liberális, progresszív, RMDSZ-es tábor Siegfried Mureșan EP-képviselőt jelölte miniszterelnöknek, s azt is felajánlották, hogy rotációs kormányzás legyen, de nem közös kormányzás: a Mureșan-kabinet megkapná a szociáldemokraták külső, parlamenti támogatását, a Grindeanu-kormány pedig ugyanezt a PNL-USR-RMDSZ szövetségtől.
A kompromisszum elmaradt, július elsején elkezdődött a nyári parlamenti szünet. Nicușor Dan államfő nem kérte fel egyik jelöltet sem, és a patthelyzet ellenére leszögezte: csak akkor jelöl ki új miniszterelnök-jelöltet, ha mögötte biztosan megvan a beiktatáshoz szükséges minimum 233 parlamenti támogató. Az elnök azonban tett egy sokak számára ijesztő kijelentést is. „Gondolom, hogy ehhez egy megállapodás szükséges, de nem kérek semmilyen megállapodást, nincs semmilyen feltételem, csak az, hogy legyen 233 szavazat” – mondta Nicușor Dan.
Ez azonban azt jelenti, hogy az EU-párti demokratikus szavazótábor összefogásával győzedelmeskedő államfő akár egy szélsőjobb, EU-ellenes támogatású vagy részvételű kormányt is hajlandó lenne jóváhagyni, annak ellenére, hogy az EU- és Nyugat -irányultság megőrzését átléphetetlen vörös vonalnak nevezte.
Szerdán délután megtörtént az első lépésféleség is a kompromisszum felé: Sorin Grindeanu PSD-elnök, a párt kormányfőjelöltje kijelentette, kész azonnal aláírni a politikai patthelyzetet feloldó pártközi megállapodást a rotációs kormányról, de az a feltétele, hogy a PSD kezdjen, kisebbségi kormánya kapja meg az EU-párti erők parlamenti támogatását. Ő elzárkózott az AUR-ral való közös kormányzástól , attól viszont nem, hogy kabinetje megkapja a szélsőjobb támogató parlamenti voksait is.
Hogy lesz-e, és ha igen, mikorra ebből megállapodás, az azért még kérdéses az alkalmazott kommunikáció alapján. Sorin Grindeanu még e kompromisszum bejelentése során is válogatott sértések és vádak özönét zúdította volt koalíciós társaira, Bolojan miniszterelnököt egyenesen agresszornak nevezte, akinek áldozata maga Románia. azt állította, Ilie Bolojan szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását.
Az AUR ugyanakkor azt jelentette be szerdán délután: kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését és elindítja az előrehozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást.

