A 2024-es döntés szerint az államnak joga van szolidaritási hozzájárulást szedni, de annak összegét egyrészt tisztességes eljárásban kell meghatározni, másrészt az elvonás nem lehet olyan mértékű, amely veszélyezteti az önkormányzati feladatellátást. Ezek a feltételek Karácsony Gergely főpolgármester szerint 2025-ben sem teljesültek, így az AB döntés után folytatódó perben tovább küzdenek az igazukért.
A szolidaritási hozzájárulás ügye másodszorra került az Alkotmánybíróság elé. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma 2023-ban is kikérte a taláros testület állásfoglalását, mondván, a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, így nemzetközi szerződésbe ütközik. Az AB az önkormányzati választás utánra halasztotta a döntést és kimondta, hogy a kincstárnak a beszedés előtt közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatnia a hozzájárulás éves mértékének megállapításához, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárásba ügyfélként be kell vonni fővárosi önkormányzatot.
„Azt sem tudjuk, hogy más településeket támogatunk vagy csak azért veszik el ezt a pénzt, hogy valamelyik fideszes pénzembernek hosszabb jachtja legyen”Az AB-döntés nyomására az Orbán-kormány tavaly változtatott a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módján, idén a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja meg az egyes települések által fizetendő hozzájárulás összegét. Nagy Márton már ki is hirdette a 2026-os befizetési rendet. Az Orbán-kormány jelentősen előrébb hozta az első részlet esedékességét. Az elmúlt években előzékenyen megvárta az elvonással a márciusi adóelőlegek beérkezését az önkormányzatokhoz, most viszont már januárban kéri az első befizetést, ami a főváros esetében 11,7 milliárd forint.
Baljós árnyak: valójában folyószámlahitelt adna Budapestnek az Orbán-kormány, csak nem árulja el, milyen feltételekkel és kamat mellettAz viszont nem változott, hogy az önkormányzatoknak nincs semmiféle beleszólásuk a számításokba, ráadásul a befizetendő összeg nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is: Budapestnek a tavalyi 89 milliárd helyett 97,7 milliárdot kellene az idén befizetni, holott a főváros már tavaly is a csőd szélén táncolt.
A Fővárosi Törvényszéken zajló - 2025-ös befizetésre vonatkozó - per, amelyet az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztettek, most újra indul. Az előző AB döntés után a 2023-as évekre vonatkozó perben a a törvényszék tavaly januárban jogerősen kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a 28,3 milliárdot. A városvezetés akkor abban bízott, hogy a kincstár visszafizeti a pénzt. Ez azóta sem történt meg, holott azóta a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat. A 2024-es kötelezettség okán indított per tárgyalását már ki is tűzték.
A Kúria is a fővárosnak adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyében