Túljutott Európa az idei első hőhullámán, a károk felmérése még hónapokig tart és ki tudja, hány hasonló időjárási anomália vár a kontinensre. Évről évre egyre több és hosszabban elnyúló hőségnapokra kell készülni, amelynek gazdasági hatásai – a károk és a növekedéscsökkentő hatásai – egyre jobban látszanak majd – derül ki az ING Bank elemzéséből.
Az első hőhullám hatásainak felmérése még épp elkezdődött, az előzetes adatok szerint az egészségügyet túlterhelve mintegy 4000 többlethalálozás írható az idei első hőhullám számlájára Nyugat-Európában.
A hőség azonban kézzelfogható gazdasági hatásokkal is jár: a városok kiürültek, az idegenforgalmi és vendéglátóhelyek forgalma visszaesett, nem beszélve az elmaradt utazásokról vagy akár a csökkenő munkatermelékenységről.
Az ismételt figyelmeztetések és a növekvő tudatosság ellenére a hőhullámok továbbra is térdre kényszerítik a kontinens nagy részét. Kicsit úgy, mint ahogy a heves havazás teszi télen. Több kórház is kritikus helyzetet jelentett a rendkívüli hőség miatt, a légkondicionáló berendezések több kórházban leálltak Nyugat-Európában is, de az informatikai rendszerek sem bírták a hőséget, sőt Franciaországban két atomreaktort is le kell állítani a hűtővíz hiánya miatt – sorolja a gazdasági és társadalmi hatások gyorsmérlegét az ING Bank elemzése.
Száraz kutak, konok szokások – Aszály és kánikula nem számít, a magyarok úgy pazarolják a vizet, mintha nem lenne holnapÉvekig a hőhullámokat úgy kezelték, mint a biztosítók a jégesőket: sajnálatos, de átmeneti költségként, amely az évek alatt eloszlik. Ez a megközelítés kezd elavulttá válni.
Egy 2021-es, Európa legsúlyosabb hőségéveit (2003, 2010, 2015 és 2018) vizsgáló tanulmány a kontinens egészére kiterjedő, pusztán a csökkent munkatermelékenységből adódó GDP-veszteségeket 0,3–0,5 százalékra becsülte, ami a leginkább érintett régiókban meghaladja az 1 százalékot.
Kórházi klíma- és hűtőberendezés javítási és fejlesztési programot indít a Tisza-kormányMás tanulmányok hozzáadják a hűtés költségeit, és ennek következtében még nagyobb gazdasági hatással számolnak a növekedésre. Ha ehhez hozzáadjuk a növekvő egészségügyi költségeket, a sürgősségi infrastrukturális javításokat, valamint a hőhullámok és az aszály hatását a vízi utakra, a közlekedésre vagy a mezőgazdaságra, a gazdaságra gyakorolt negatív hatás még tovább nő.
A Mannheimi Egyetem és az Európai Központi Bank (EKB) közös tanulmánya szintén számszerűsítette a gazdasági károkat, elemezve a 2025-ös nyári hőhullámokat, aszályokat és áradásokat. A tanulmány szerint
az európai gazdaság a termelés mintegy 0,3 százalékát veszítette el, ez csak tavaly 43 milliárd eurós (mai árfolyammal számolva is 15 000 milliárd forintos) veszteséget jelentett a kontinens gazdaságának. Ez a kár 2029-re akár 0,8 százalékra (évi 126 milliárd euróra) is nőhet,
figyelembe véve a termelékenység csökkenését, az ellátási lánc zavarait és a visszaeső turisztikai bevételek hatásait.
Ezek a becslések még nem tartalmazzák az aszályok miatti áremelkedéseket. Ezért segítség, hogy az EKB egy korábbi tanulmányában arra jutott, hogy a hőhullámok és az aszály mintegy 0,4–0,9 százalékponttal növelhetik az élelmiszerárak inflációját, és ez a hatás a következő 30 évben akár a duplájára is nőhet. A Mannheimi Egyetem és az EKB tanulmánya szerint a szélsőséges időjárási események egyre jelentősebb gazdasági hatásokkal járnak Európában.
Magyarország az elfolyó vizek országa lett, az Alföld gyakorlatilag sivatagosodik, tájképi szintű változásokat látniA folyamatos klímaváltozás miatt ez a hatás fokozódni fog a következő évtizedekben. A várható veszteségek becslése nagy bizonytalansággal jár, ugyanis a károk jelentős része nem is fizikai valóságban keletkezik, hanem az elfojtott gazdasági tevékenységekből – ez különösen érvényes lehet a hőhullámok esetében.
Az ING elemzői szerint a hőhullámok új kockázatot jelentenek az európai gazdaságra, a növekedésre:
a folyók alacsony vízszintje akadályozhatja a szállítást, az infrastruktúra más részei, például a vasutak és az autópályák is sérülékenyebbé váltak, ami a szállítási ellátási láncokban lehetséges súrlódásokhoz vezethet, és a termelékenység csökkenése is előfordulhat.
A kellemetlen igazság az, hogy a hőhullámok csendben átalakultak az „időjárási eseményből” „makrogazdasági változóvá” – vélekednek az elemzők.
Az évszázad aszálya fenyegeti Magyarországot a legszárazabb tavasz után