energia;földgáz;jelentés;világbank;pazarlás;gázkitermelés;

 A kitermeléskor keletkező kísérőgázok elfáklyázása egy biztonsági kényszermegoldás

Megy a pazarlás, tavaly annyi földgázt égettek el a kitermelők fáklyázással, amennyi egy egész földrész energiaigényét fedezné

A harmadik egymást követő évben növekedett az így elpazarolt energia mértéke.

A földgáz fáklyázással való kontrollált elégetése 2025-ben elérte a 167 milliárd köbmétert, ami 2019 óta a legmagasabb szint, és a harmadik egymást követő évben növekedett az így elpazarolt energia mértéke. Rossz irányba haladunk, és a természeti erőforrások pazarlásának és a gazdasági veszteségnek a mértéke megdöbbentő – olvasható a Világbank most frissített éves Global Gas Flaring Tracker Reportjában.

A 2025-ben elfáklyázott gáz becsült értéke 54 milliárd dollár volt. Ez mennyiségben több, mint a Perzsa-öbölből 2025-ben exportált összes cseppfolyósított földgáz (LNG), amely tavaly 112 milliárd köbméter volt. Sokak számára nehéz megérteni, miért nem használják fel a jelenleg elfáklyázott gázt az energiabiztonság növelésére és az ellátási hiányok kezelésére, különösen a fejlődő országokban, amelyek a legkevésbé engedhetik meg maguknak - olvasható a jelentésben.

A most publikált jelentésnek különös optikát ad az iráni–amerikai háború, ami miatt február vége óta gyakorlatilag szünetelnek az LNG- és a kőolajszállítások a térségből. Ráadásul Irán több Öböl menti ország földgázkitermelő infrastruktúráját bombázta a három hónapos háború alatt, azzal olyan mértékű károkat okozva, amelyek kijavítása több hónapba is telhet, vagyis a kitermelés még hosszabb ideig nem áll vissza a háború előtti szintre. A háborútól függetlenül mind környezetvédelmi, mind gazdasági megfontolásokból támadható a felesleges földgáz elégetése – ezért is készíti el évente a jelentését a Világbank.

A gázfáklyázás egy kontrollált égetés, egy biztonsági kényszermegoldás, amikor is kőolaj-kitermeléskor keletkező kísérőgázokat elégetik. Emiatt a legnagyobb kibocsátók kevésbé fejlett kőolaj-kitermelő országok, mint Irak, Venezuela vagy éppen Irán. 

A nagy kibocsátók között több olyan ország is található, amely égetés mellett egyidejűleg jelentős mennyiségű földgázt importál. Ez a tendencia lehetőséget kínál olyan országok számára, mint Egyiptom, India és Irak, hogy felfoglalják a elégetett földgázt energiabiztonságuk fokozása érdekében. Miközben a fejlett Európai Unió arra törekszik, hogy csökkentse az energiapazarlást, sőt belátható határidőn belül megszabaduljon a fosszilis energiától, addig a fáklyázással megsemmisített földgáz elegendő lenne Afrika összes országának éves ellátására – derül ki a jelentésből.

Egy olyan időszakban, amikor sok ország küzd a megfizethető és megbízható energiaellátás növeléséért, a folyamatos fáklyázás gazdaságfejlesztési költségei egyszerűen túl magasak – mondta Demetrios Papathanasiou, a Világbank Csoport globális energiaügyi igazgatója a jelentés bemutató tájékoztatón. A jelenleg fáklyákon elégetett gázt be lehetne fogni az energiaipar és a vállalkozások számára, munkahelyeket lehetne teremteni és erősíteni az energiabiztonságot. A rendszeres fáklyázás globális megszüntetése becslések szerint 70–100 milliárd dollárba kerülne, ami kevesebb, mint kétszerese a jelenleg pazarló gáz éves értékének, az ehhez szükséges technológiák rendelkezésre állnak. A magas importköltségekkel és hazai energiahiánnyal küzdő országok profitálhatnak a megnövekedett energiához való hozzáférésből, az új gázbevételekből és az alacsonyabb energiaszámlákból. Annak ellenére, hogy a rendszeres fáklyázás megszüntetéséhez szükséges eszközök jól beváltak, a jelenség továbbra is fennáll; a fejlődést nem technikai, hanem strukturális okok akadályozzák – a nem megfelelő szabályozás, az elégtelen tőke, a korlátozott piaci infrastruktúra, valamint az üzemeltetők és a kormányok azon mulasztása, hogy a csökkentést prioritásként kezeljék – olvasható a jelentésben.

Nő az EU gázigénye

Az Eurostat előzetes adatai szerint tavaly az Európai Unió földgáz- és megújulóenergia-kínálata nőtt 2024-hez képest, míg a szén- és kőolajtermék-kínálat csökkent. Az EU földgázfogyasztása a 2023-as meredek visszaesés után második éve egymás után nőtt, 2025-ben 2,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és körülbelül 13,1 millió terajoule-t (TJ) tett ki. (Megjegyezendő, hogy a megújuló energiaforrások kínálata 1,4 százalékkal emelkedett 2024-hez képest, elérve a 11,5 millió TJ-t.) Ugyanakkor a tavalyi adat még így is 17,1 százalékkal kisebb a 2021-es földgázfelhasználáshoz képest. Mint közismert, az EU a 2022-es gázárválság után – amit az orosz–ukrán háború robbantott ki – csökkentette földgáz-felhasználását, (majdnem) leszakítva a kontinenst az orosz energiahordozókról. 2026 első negyedében az EU cseppfolyósított földgáz- (LNG) importja értékben 8,0 százalékkal csökkent, mennyiségben azonban 2,9 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban csökkent a vezetékes földgáz importja, mind értékben (-12,7%), mind mennyiségben (-4,%). A kontinens fő földgázszállítója az USA és Norvégia, de még mindig érkezik orosz földgáz, mind LNG formában, mind vezetéken – mint például Magyarországra.

Az egyre gyakoribb kánikulák miatt, mind többen döntenek a klíma beszereltetése mellett. Pedig a leghatékonyabb védekezés nem a hűtés, hanem a hővédelem.