Több mint két hét van hátra a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Az előzetesen, év elején meghirdetett keretszámok alapján 2026 őszétől létszámcsökkenés várható számos közkedvelt egyetemen az államilag finanszírozott képzésekben a tavaly felvettek számához képest, különösen a társadalomtudományi, a pedagógusképzési és a bölcsészeti területeken – figyelmeztetett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). Mindez azért is különösen fájdalmas, mert Magyarországon az Európai Unión belül a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves korosztályban.
Az előzetesen meghirdetett keretszámokhoz képest a felvettek száma még változhat valamennyit, a végső döntést a ponthatárokról az Oktatási Hivatal hozza meg. Egy oktatáskutató úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy
az államilag finanszírozott alapszakos helyek intézmények közötti elosztását 2010 után – az addigi algoritmikus gyakorlat helyett – felváltotta a miniszteri döntés, ami lehetővé tette a „kézből etetést”, az egyedi intézményi alkukat.
Gárdos Judit szociológus, az ADF képviselője, aki az ADF elemzését készítette, szintén az átláthatóságot hiányolja a finanszírozott helyek elosztásánál. Úgy gondolja, mindenképpen olyan mechanizmusra lenne szükség, ami nem hagy teret az egyéni lobbizásnak. Eddig ugyanis az oktatás- és tudománypolitika a megfélemlítésre épült, és figyelmen kívül hagyta az ország, a tudomány és az ezekért dolgozók hosszú távú érdekeit, miközben hatalompolitikai szempontok alapján osztotta újra évente a lapokat.
„Az elmúlt 16 év eléggé tönkretette a felsőoktatást, de ennél nagyobb baj, hogy tönkretette a fiatalságot”A szelektáló iskolarendszer valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak a tünetei egy sokkal mélyebb problémánakGárdos Judit elemzése szerint az egyik nagy vesztes az Eötvös Loránd Tudományegyetem lehet, amely az ország legnagyobb egyetemeként az ott oktatott tudományterületek legtehetségesebb diákjait vonzza és éppen ezért általában a ponthatárok is magasak.
Az előzetes keretszámok alapján az ELTE 877-tel kevesebb diákot vehet fel idén nyáron államilag finanszírozott helyre, mint tavaly.
Ráadásul – mutatott rá a Népszavának Gárdos Judit – még az ilyen népszerű egyetemeken, mint az ELTE sem tudnak minden állami finanszírozott helyet feltölteni, hiszen míg a társadalomtudományi helyekért nagy a tolongás, a természettudományos képzésekre nincs elég jelentkező. A szociológus szerint a fiatalok ilyen módon való terelése bizonyos képzések felé nem működik, hiszen az, hogy valaki mérnök lesz vagy történész, nem a felvételi évében dől el.
„Azokból az ígéretekből, amelyeket a Tisza tett, komoly társadalmi felháborodás nélkül nem nagyon lehet kihátrálni”„Ha azt akarjuk, hogy több természettudós legyen, akkor a középiskolai oktatást kell jobbá tenni. Akkor lesznek népszerűbbek ezek a területek, ha jó tanárok jó felszereltség mellett tanítják ezeket a tárgyakat” – mondta Gárdos Judit.
2025-ben összességében a felvett egyetemisták 23 százaléka tanult önköltséges formában, de egyes területeken – amelyeket az előző kormány nem támogatott – ennél sokkal magasabb ez az arány.
A tavaly ősszel jogi képzésre felvettek 75,4, a gazdaságtudományi képzésre felvettek 40,5 százaléka, a társadalomtudományos képzésre felvettek 35 százaléka fizetett tandíjat.
Ez azt is jelenti, hogy ezekről a területekről a szegényebb családból származó diákok egy része teljesen kiszorul. Az is szembeötlő Gárdos szerint, hogy a Fidesz kormányzat által leginkább üldözött bölcsész- és társadalomtudomány kerül ismét veszélybe, utóbbi területre a 20 legnagyobb magyar egyetem közül 11-ben vehetnek fel idén nyáron (helyenként lényegesen) kevesebb diákot, mint 2025-ben.
„Reméljük, hogy a lehető legrövidebb időn belül az összes kekvát megszüntetik”Emellett hét egyetemen a pedagógusképzés keretszámát is csökkentették, ami különösen érthetetlen a betöltetlen tanári állások magas számának fényében. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy több olyan egyetemen emelték a férőhelyek számát, ahol már tavaly sem sikerült feltölteni a keretszámokat. Ilyen például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol 2025-ben sem államtudományi, sem bölcsészeti, sem pedagógusképzési, sem műszaki területeken nem töltötték be az államilag finanszírozott keretszámot. Ennek ellenére 2026-27-ben az NKE még több helyet kapott.
Ilyen az Óbudai Egyetem is, amely 2026 őszére szinte az összes területre több helyet kapott, mint ahány hallgatót tavaly – önköltséges és állami finanszírozású helyre összesen – fel tudott venni.
Ezekből a példákból az látszik, hogy a helyek központi elosztása egyáltalán nincs összhangban a diákok igényeivel, miközben egyes szakokon nagy a tolongás és szinte csak fizetős helyre van esély bekerülni, máshol nem képesek feltölteni a létszámot és az államilag finanszírozott helyek gyakorlatilag elvesznek.
„Tavaly a legnagyobb 20 magyar egyetem közül 13 kevesebb diákot vett fel állami finanszírozással, mint amennyit az előzetesen megállapított keretszám lehetővé tett volna. Az állami finanszírozású keret mintegy 13 százaléka maradt betöltetlen” – szól az ADF elemzése. A legnagyobb probléma a korábban már emlegetett természettudományos képzésben van, ezen a területen egyetlen nagy magyar tudományegyetem sem tudta feltölteni a keretszámait tavaly ősszel.
Egy egész generáció lett vesztes, a magyar közoktatás egyedüli sikere, hogy még működik