Nemrég újabb spekuláció-hullám söpört végig a közösségi médián, melyben arról vitáznak, hihetünk-e az 1997-es Simpson család-epizódnak, a „The Cartridge Family"-nek, amely állítólag előre jelzi az idei FIFA-világbajnokság döntőjét. Elemzések szerint a jelenet ugyan valódi, a jóslat semmiképpen nem az.
A kilencedik évad egyik epizódjában ugyanis tényleg egy futballmeccset reklámoznak, amelyen Mexikó és Portugália játszik egymással, de sehol sem szerepel a 2026-os év, és a FIFA-világbajnokságra sem történik utalás. Ráadásul ugyanez az állítás a 2018-as és a 2022-es világbajnokság idején is körbejárta az internetet, idén pedig azért kapott nagyobb lendületet, mert Mexikó az egyik házigazda, és a sorsolás alapján elképzelhető volt, hogy a két csapat valóban összekerül a fináléban.
De hogyan jutottunk el odáig, hogy egy rajzfilmcsalád jövőbelátó képességeiről beszélünk? A már könyveket is megihletett hiedelem szerint a sorozat számtalan valós eseményt megjósolt már, a téli olimpia curling győztesétől kezdve egy narancssárga bőrű elnök hatalomra kerüléséig. Korunk Nostradamuszaként emlegetik, és az évek során ez a meggyőződés afféle popkulturális jelenséggé vált.
A legismertebb találat természetesen Donald Trump elnökségének előrevetítése.
A 2000-ben sugárzott „Bart a jövőben" című részben Lisa Simpson elnök lesz, és egy kabinetülésen megemlíti, hogy „örököltünk egy költségvetési deficitet Trump elnöksége után". Aztán 2016-ban ez valóra vált, az epizód írója, Dan Greaney pedig elárulta, hogy mindez egyfajta figyelmeztetés volt Amerika számára: „Logikus utolsó állomásnak tűnt az őrület felé vezető úton."
Al Jean, a sorozat vezető írója viszont egyszerűen megjegyezte, hogy Trump 1999-ben már bejelentette elnöki indulását Oprah Winfrey műsorában, és az írók csupán szatirikusan reagáltak az akkori hírekre.
De Trumpon túl is akad bőven meglepő találat. Megjövendölték a Disney Twentieth Century Fox felvásárlását, egy olyan epizóddal, amelyben a Disney logója megjelenik a Twentieth Century Fox felirat felett – még évekkel azelőtt, hogy a cég megkezdte volna stúdiók egész sorának felvásárlását.
Előre jelezték a 2015-ös FIFA-korrupciós botrányt, helyesen tippelték meg három egymást követő Super Bowl végeredményét, és egy 2010-es epizódban Milhouse, a kékhajú mellékszereplő Bengt Holmströmöt nevezte meg a közgazdasági Nobel-díj későbbi nyerteseként – aki végül valóban elnyerte az elismerést 2016-ban. Mike Reiss, a show egyik alkotója nevetve számolt be az utolsó esetről: „Rengeteget telefonálgattunk, és egy csomó időt elpazaroltunk. Viszont telibe találtuk a közgazdasági Nobel-díj jelöltjeit és a győztesét is. Persze kit érdekel az ilyesmi?”
Arra, hogy milyen titok húzódhat meg A Simpson család mögött, számos elmélet született. Egyes rajongók az illuminátusokat sejtik a háttérben, mások szerint a sorozat készítői tudatosan „programozzák” a nézőket a jövő eseményeinek rendezett lejátszására, egyfajta előzetes pszichológiai kondicionálás keretében. A valóság azonban jóval prózaibb.
Lydia Poulteney és James Hicks The Simpsons Secret című könyve részletesen foglalkozik a jelenséggel, és egy egészen egyszerű magyarázatot kínál: a sorozatnak pusztán csak annyi epizódja készült, hogy statisztikailag szinte elkerülhetetlenek a valósággal egybeeső történetek. A nagy számok törvénye szerint ugyanis kellően nagy mintában, még a rendkívül valószínűtlennek tűnő események bekövetkezésére is lehet számítani. A harminc év több mint hétszáz epizódjában szereplő történetek pedig szinte a végtelenségig terjednek. Homer űrhajós, bokszoló, jegyellenőr és testőr is volt már. A család megjárta a világűrt, azon belül az idegenek által működtetett állatkertet is, így elkerülhetetlen, hogy az élet időnként utolérje a képzeletet.
A Simpson család is kiáll UkrajnáértMégis izgalmas kérdés a rajzfilmcsalád életét igazgató stáb. Az írószoba ugyanis a Hollywood krémjét vonultatja fel, tele matematikusokkal, fizikusokkal és a legváltozatosabb tudományterületekről érkezett elmékkel. Al Jean, a sorozat vezető írója, a Harvardon végzett matematikából, Jeff Westbrook pdeig ugyanott fizikát és tudománytörténetet tanult, majd a Princetonon szerzett doktori fokozatot, mielőtt otthagyta a Yale-t, hogy a Simpsonst írhassa. Kollektívájuk tehát naprakész tudással rendelkezik tudományos, technológiai és politikai trendekről – bizonyos becsléseik még jó, ha eltalálják a valóságot.
A Simpson család „jóslatai” tehát kevésbé a jövő előrejelzéséről, sokkal inkább arról árulkodnak, hogyan tulajdonítunk utólag jelentést a média által közvetített történeteknek.
Az emberek ösztönösen mintázatokat keresnek a véletlenszerű eseményekben és természetesen vonzó a gondolat, hogy a világ egy előre felismerhető rend szerint működik. De a háromszemű hal végső soron csak egy jól sikerült poén, nem több.
