A Corvinusról 2023 októberében azonnali hatállyal elbocsátott Ádám Zoltán egykori docens könyvet írt az egyetem 2019-ben kezdődött alapítványi átalakulásáról és a négy évvel később általa kirobbantott vizsgabotrányról, amely végül a kirúgásához vezetett.
Mint arról lapunk is több alkalommal beszámolt, a Corvinus vezetői a többi diáktól külön, vele kivételezve vizsgáztattak le egy diákot, gazdag és befolyásos szülei, Rahimkulov Timur és felesége nyomására. Ádám Zoltán e miatt az ügy miatt kezdeményezett etikai vizsgálatot az akkori rektor és két dékán ellen. Az egyetem szabálytalansági eljárást indított az ügyben, amelyben a vezetők szerint Ádám Zoltán nem volt együttműködő, és „megengedhetetlen stílusban” kommunikált a vizsgálatot folytató kancellárral szemben. Ezzel indokolták azonnali elbocsátását, amelynek ügyében ő munkajogi pert indított. Ebben végül az első- és a másodfokú bíróság is a Corvinusnak adott igazat, mert érvelésük szerint Ádám „megszegte az együttműködési kötelezettségét”.
A kötet – amely az akadémiai szabadság viszonylatában veszi végig az ügyet – bemutatóján elhangzott, hogy a Corvinus története azért is érdekes, mert az első volt a modellváltó egyetemek között. A hatalom szemét már a 2010-es évek elejétől szúrta az egyetem, amelyet a neoliberális gazdaságtan egyik hazai fészkének tartottak, amely teljesen szembement a Fidesz gazdaságpolitikájával. A megtörésére tett kísérletek 2016-ban, Lánczi András rektori kinevezésével fordultak igazán komolyra.
„Egy egyetem, maga a tudomány és az akadémiai világ fontos intézményei minden társadalomnak, s hogy mi történik bennük, hogyan bánnak velük, annak igenis van társadalmilag értelmezhető tétje. Azt gondolom, hogy ezen az ügyön keresztül rekonstruálható az, hogy mi történt ezekkel a társadalom demokratikus működéséhez elengedhetetlen értékekkel” – mondta Ádám Zoltán, aki szerint az ő elbocsátása autokratikus lépés volt, ami nemcsak vele szemben volt igazságtalan és méltánytalan, de az egész munkavállalói közösséggel, az egyetemi polgársággal szemben is.
Iványi Gábor, Ádám Zoltán és Pankotai Lili is felszólal Karácsony Gergely rendszerzáró rendezvényénDöbrentey Dániel, a perben Ádám Zoltánt képviselő Társaság a Szabadságjogokért jogásza arról beszélt: a bíróság egyszerű munkajogi vitaként kezelte az ügyet, és egyáltalán nem foglalkozott a tágabb kontextussal, az egyetem valódi motivációival, az ügy önmagán túlmutató jelentőségével, amikor a Corvinusnak adott igazat első és másodfokon is.
Toronyai Gábor filozófus, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének corvinusos elnöke szerint az egyetem akkor moshatná le magáról a gyalázatot, ha visszavennék Ádám Zoltánt, vagy legalábbis felajánlanák neki ezt a lehetőséget, függetlenül attól, hogy ő hogyan dönt. A szakszervezeti vezető felidézte a modellváltás fontos fordulópontjait, és arról beszélt: Lánczi konzervatív szellemben akarta megreformálni az egyetemet, amelynek a vezetése a legfelsőbb politikai körökhöz volt bekötve, Orbánhoz, Matolcsyhoz, Palkovicshoz, Kövérhez.
Úgy gondolja, az átalakulás első évei voltak a legdurvábbak, amikor 2019-ben megjelent az egyetemen Hernádi Zsolt Mol-vezér, az alapítványi kuratórium elnöke (aki néhány hete mondott le erről a pozíciójáról) és a „maffiózó kinézetű” új rektor, Anthony Radev, akik már akkor sem reagáltak a szakszervezet aggályaira. Toronyai Gábor úgy gondolja, a modellváltás során több törvénytelenség is folyamatban volt.
A könyvbemutatón a beszélgetés hamar a jelenlegi helyzetre terelődött, amelyet a szereplők nem teljesen ugyanúgy ítélnek meg. Gárdos Judit szociológus, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének és az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja úgy véli, 10-20 évre is szükség lehet ahhoz, hogy a valódi rendszerváltás megtörténjen, és igazi demokratikus átalakulás legyen a tudományos életben is, ahol jelenleg szerinte sehol sincs igazi, jól működő demokrácia.
Jelenleg az egyetemek és a kutatóközpontok vezetésében is az előző rendszer kinevezettjei ülnek, nekik kellene levezényelniük a kekvák megszűnésének folyamatát, vagy éppen a kutatóhálózat HUN-REN-től való megszabadulását, ez pedig legtöbbjüknek nem érdeke. Éppen ezért úgy gondolja, minden felsőoktatási intézményben és kutatóintézetben vezetőválasztást kellene tartani. Ez azért is lenne kulcskérdés, mert bár a kekvák kétlépcsős megszüntetéséről már döntött a kormány, még egyáltalán nem forrott ki, hogy mi jön ezek után. Ádám Zoltán optimistább, szerinte ugyanis a kekvarendszer annyira kiszolgáltatott helyzetbe sodorta az egyetemeket, hogy ennél már csak jobb következhet.
