Budapest;BKV;közlekedés;M3-as metró;Metrowagonmash;orosz metrókocsik;

Már az első tárgyalási napon órákon át sorolták a metrókocsik hibáit a gyorsan kopó gömbtányértól a csúszásgátló rendszer hibáján, a 180 kilós invertereket tartószerkezetén lévő repedéseken át a korrózióig

Hét éve tart a per az M3-as metrókocsit gyártó orosz cég ellen, de ítélet idén sem várható, a tét 36,7 milliárd forint és a kamatok

A soha véget nem érő metróper elért az oroszokhoz.

A nyári ítélkezési szünet előtt újabb tárgyalást tartottak az M3-as metróvonalra szállított járművek ügyében a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt zajló kötbérperben. A BKV illetékesei és a különféle hatósági döntéshozók után a június 16-i fordulón előkerültek az orosz Metrowagonmash (MWM) emberei is. No, nem a moszkvai gyárból, csak a magyar partnercég képviseletében. A bíróság meghallgatta Nagy Péter László tanút, az MWM alvállalkozójának ügyvezetőjét, aki visszatérő témaként a garanciális javításokkal kapcsolatban nyilatkozott. Őt is kikérdezték a rozsdásodással, az ajtónyitással és egyéb műszaki meghibásodásokkal kapcsolatban, ahogy korábban a többi tanút.

Már az első tárgyalási napon órákon át sorolták a metrókocsik hibáit a gyorsan kopó gömbtányértól a csúszásgátló rendszer hibáján, a 180 kilós inverterek tartószerkezetén lévő repedéseken át a korrózióig. A rozsda azóta a padló mellett az oldalfalak tartóvázát is kikezdte. A korábban ismertetett periratokból és a tanúvallomásból egészen abszurd kép rajzolódott ki az erősen vitatott közbeszerzési eljárást végül megnyerő MWM és a BKV, valamint a főváros együttműködéséről.

A főváros és az orosz cég képviselői már 2013 májusában – jóval a tender előtt – tárgyaltak a felújításról, a BKV telephelyén felmérték a kocsik állapotát, majd Bolla Tibor, a BKV azóta menesztett vezérigazgatója és Szeneczey Balázs, Tarlós István egykori helyettese Moszkvába látogatott. 

(Szeneczey később a legalább annyira vitatott Budapest–Belgrád-vasút magyarországi megvalósításáért felelős Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-hez került, azóta vezérigazgatóként dolgozik ott.)

Alig egy hónappal a moszkvai kiruccanás után Tarlós már azért lobbizott Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszternél, hogy a meglévő orosz kocsikat újítsák fel, mondván: újak beszerzése túlzottan sok időbe telne. Az Orbán-kormány pedig készségesen határozatban „tiltotta meg” az új kocsik vásárlását. Utána jött a közbeszerzés, amelyben sorban kizárták az orosz cég versenytársait. Csupán háttérként: a metrókocsi-beszerzés jogi átvilágításáról szóló, már Karácsony Gergely főpolgármestersége idején készült szakvéleményt – miszerint nem történt semmi szabálytalanság – az a Gór Csaba ügyvéd írta alá, akit ez év júniusában gyanúsítottként hallgattak ki a kétmilliárdos korrupciós parkfenntartási ügyben.

A nyertes MWM egy „jótállási csapatot” küldött az újragyártott metrókocsik garanciális hibáinak a javítására. Héri József, a BKV Metró Üzemigazgatóságának a vezetője korábban azt mondta a bíróságon, hogy mindennap egyeztettek a hibákról, és a felmerült javításokat az oroszok elvégezték. Csakhogy nagyon sok volt a hiba. Később 18 sorozathibát azonosítottak. A helyzet akkor romlott el igazán, amikor ezt a jótállási csapatot is visszarendelte az MWM a Covid miatt. Később ugyan visszajött két-három ember, de ez kevés volt, így az oroszok megbíztak egy magyar alvállalkozót. Csakhogy a speciális alkatrészek javát ők is az orosz megbízótól kapták. A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy az alkatrészraktár kulcsa Héri vallomása szerint az orosz tolmácsnál volt.

A per szeptemberben, az MWM részéről kért tanúk meghallgatásával folytatódik. A Népszava kérdésére válaszolva a BKV azt közölte, hogy az idén már nem várható ítélet az ügyben.

Nem kicsi a tét. A BKV az egykori vállalási ár több mint felét követeli vissza kötbér címén az orosz cégtől.

Az MWM 2016-ban 219,2 millió euróért, akkori árfolyamon 69 milliárd forintért vállalta az M3-as vonalon futó metrókocsik felújítását, erre is írták ki a tendert, de az orosz cég inkább újragyártotta a régieket. (Ha új kocsik szállítására írták volna ki a pályázatot, az oroszok labdába se rúgtak volna.) A BKV igénye 101,8 millió euró (mai árfolyamon 36,4 milliárd forint) plusz 243,7 millió forint (626 ezer euró) és kamatai.

Az oroszok már az elején kicsúsztak a szállítási határidőből, de ennél is nagyobb blamázs volt, hogy a 2017 márciusában üzembe álló új szerelvényt már az első nap után ki kellett állítani a forgalomból. Azután júniusban az ismétlődő ajtóhibák miatt először a BKV, majd a közlekedési hatóság vonta ki a forgalomból a járműveket.

A BKV sokáig vonakodott a perindítástól, végül a botrányok hatására 2019-ben szánták rá magukat. Az orosz cég évekig azzal húzta az időt, hogy nem vette át a periratokat, majd 2023-ban ellenkérelmet nyújtott be.

Így a tárgyalás csak 2024-ben kezdődött meg. Azóta folydogál nem túl feszített ütemben.

Az, hogy mennyibe kerül a pereskedés a BKV-nak, még nem tudható, hiszen a perköltséget a bíróság állapítja meg az ítélet meghozatalakor. A BKV Zrt.-t a perben a László Fekete Bagaméry Ügyvédi Iroda képviseli. A fővárosi közlekedési vállalat ugyan nem válaszolt a Népszava azon kérdésére, hogy mennyit fizetnek az ügyvédi irodának, de a BKV honlapján szereplő szerződési adatok szerint 2021-ben 40 milliós megbízási szerződést kötöttek az irodával, amelynek a keretösszegét azóta 120 millióra emelték.

Klímaügyek

A júniusi hőségriadó idején ismét előkerült az 3-as metrókocsik klímaügye. A BKV a fővárosi közlekedési bizottság ülésén ismét elmondta, hogy az utólagos klimatizálás lehetséges, lenne is erre vállalkozó, de ehhez az orosz gyártó együttműködésére lenne szükség. Egyrészt náluk vannak a szükséges tűzterjedési, vázszerkezet-szilárdsági számítások, másrészt a klímaszereléshez meg kellene bontani a vázszerkezetet, márpedig az orosz cég jó előre közölte, hogy ezzel a BKV elveszítené a szerződésben vállalt garanciákat, így a 10 éves átrozsdásodási és a 30 éves élettartam-jótállást. Ráadásul az utólagos klimatizálás érintené a vonatvezérlést is, márpedig ez is orosz szoftverrel működik, gyártója pedig az ukrajnai háború miatt szankciós listán van, így vele semmiféle együttműködés nem lehetséges.

Bár a Tisza-kormány gőzerővel dolgozik a jogszabályok átírásán, a településekkel való érdemi szakmai egyeztetések megkezdése késik. A polgármesterek és érdekszervezetek kongatják a vészharangot: az elmaradt egyeztetések és a fojtogató állami elvonások miatt sok helyen már a napi működés fenntartása a tét. A kormány rendkívüli támogatásokkal próbál tüzet oltani. Körkép.