A telekpiac diktálja a lakásárakat, százezreket jelenthet az új építésű otthonok négyzetméterárában

Egy jó elhelyezkedésű budapesti telek ára sok esetben önmagában milliárdos tétel, ez pedig végül megjelenik az új lakások négyzetméterárában. Kiss Gábor, a Metrodom Csoport stratégiai igazgatója szerint az állami és önkormányzati tulajdonú területek bevonása érdemben segíthetné az új lakások létrehozását, különösen ott, ahol a magántulajdonú telkek ára már olyan magas, hogy az jelentősen megdrágítja a beruházásokat. A szakember erről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély legutóbbi epizódjában beszélt, rámutatva, hogy a telek egy kevésbé látható, de annál fontosabb tényező az árazásban. A megfelelő fejlesztési területek elérhetősége és ára alapvetően meghatározza, hogy mennyi új lakás épül majd és mennyiért, összességében pedig a beruházás gazdaságosságát is megszabja.

A fejlesztési telkek ára a megfizethetőbb bérlakások és új otthonok építésének egyik kulcskérdése. A jövőben az állami és önkormányzati tulajdonú területek – például egykori vasúti, honvédségi vagy rozsdaövezeti ingatlanok – bevonása érdemben csökkenthetné a költségeket. Példaként egy budapesti új lakás eladási árát jelölte meg Kiss Gábor, mondván: jobb lokációban a telek ára négyzetméterenként akár 300 ezer forint feletti, közepes lokációban pedig 200 ezer forint feletti összeget is jelenthet az eladási árakban. Az állami és önkormányzati fejlesztési területek piaci alapú, de a lakáspolitikai célokat is figyelembe vevő hasznosítása egyszerre növelhetné a lakáskínálatot és csökkenthetné a fejlesztési költségeket. Ha az állam olcsóbban adna fejlesztési területeket, az akár 100–200 ezer forinttal is mérsékelhetné az új lakások négyzetméterárát. Az állam ezért cserébe a felépülő lakásokból kérhetne vissza, ezeket tudná bérlakásként hasznosítani. Hasonló megoldások több európai ország lakáspolitikai gyakorlatában is megjelentek.

Jelenleg egy-egy jó adottságú eladó telekért szó szerint versenyeznek a fejlesztők. A budapesti piacon különösen jól megmutatkozik, hogy mennyire felértékelődtek az építési telkek. A zenga.hu júniusi adatai szerint a fővárosban a telekárak emelkedése 11 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A belső pesti kerületekben – az V., VI., VII., VIII., IX. kerületben, valamint a fejlesztők körében kiemelten keresett XIII. kerületben – egy év alatt 41,9 százalékkal emelkedtek az árak, az átlagos hirdetési négyzetméterár pedig elérte az 596 ezer forintot, míg a budai oldalon 192 ezer, a külső pesti kerületekben pedig 132 ezer forint/négyzetméter az átlag. A jelentős árkülönbségek oka, hogy a belvárosi területeken jellemzően a társasházi beruházók mozognak, akik az egyre ritkábban piacra kerülő belvárosi foghíjtelkek négyzetméteréért akár 1-2 millió forintot is kifizetnek. A nagyvárosias környezetben a magasházak lehetősége, a nagy fokú beépíthetőség miatt több lakás helyezhető el, mint a családi házas övezetekben, ahol ezek a négyzetméterárak a telekpiacon extrémnek tűnhetnek.

Az építési telkek iránti kereslet emellett a gazdasági aktivitás és a jövőbeni fejlődési potenciál fontos mutatója is, hiszen jól jelzi, mely települések, városrészek vagy agglomerációs térségek számítanak vonzó célpontnak a lakosság és a beruházók szemében – összegezte Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője. A társaság adatai szerint a kistelepüléseken építkezni tervezők révén a legnagyobb keresletet az eladó telkek iránt a Dunakanyarban - ahol Kismaros a sztár település -, a Balaton környékén és néhány Budapest környéki településen látni.