Fidesz;Magyarország;Európai Bizottság;Deutsch Tamás;jogállamiság;

Deutsch Tamás korábban rendszeresen kritizálta az Európai Bizottságot, most onnan vár választ

Az Európai Bizottsághoz rohant segítségért az a Fidesz, amelyik nemrég még gyűlöletplakátokon uszított az Európai Bizottság ellen

A fideszes EP-képviselők az Európai Bizottságtól várták a magyar jogállamiság és demokrácia védelmét, de nem kaptak választ az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban.

Az EP-ben szerdán három uniós biztos jelenlétében vitatkoztak a szakbizottságok a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról és a következő lépésekről. Amíg az Európai Bizottság arról beszélt, hogy milyen lépéseket tett a magyar kormány, és mire van ahhoz szükség, hogy a további befagyasztott pénzeket is megkaphassuk, a Fidesz képviselői az Európai  Bizottság véleményét kérdezték a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az uniós források sorsával önálló cikkben már foglalkoztunk, a róluk szóló párbeszédbe Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő beleszőtte a hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítást, azt állítva, hogy a Tisza-kormány Európában példátlan módon leváltotta a hivatalban lévő köztársasági elnököt, lefejezte az Alkotmánybíróságot, személyre szabott jogalkotás keretében visszaható hatályú jogszabály módosítással korlátozta a magyar polgárok választójogát és „bírósági jogorvoslat lehetősége nélkül működő politikai rendőrséget” – értsd: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt – kíván létrehozni.

Deutsch Tamás most azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy szakítsák meg a mély hallgatást, és mondják el, rendben vannak-e a Tisza-kormány „statáriális” döntései.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert Deutsch Tamás korábban rendszeresen kritizálta az Európai Bizottságot, amiért a jogállamisági eljárás során befagyasztott uniós pénzeket.

 Ezt korábban még politikai zsarolóeszköznek és büntetőakciónak nevezte. Deutsch korábban úgy érvelt, hogy a Soros-hálózat „jogállamisági dzsihádot” folytatott Magyarország ellen, mert „a polgárok nagy többségének támogatásával” olyan kormányzati politikát valósítanak meg a döntéshozók, amely nemet mond „a Brüsszelből induló birodalmi” törekvésekre. (Nem mellesleg a Fidesz éveken át uszított az Európai Bizottság ellen az Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, korábban pedig az elődjét, Jean-Claude Junckert mutató bornírt gyűlöletplakátokon – a szerk.)

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő is aggodalmát fejezete ki a legújabb Alaptörvény-módosítás miatt. Szerinte, ha olyan szabályt hozna az EP, amivel a magyarhoz hasonlóan 12 évben korlátoznák a képviselő mandátum hosszát, azzal az EP 720 képviselőjéből 164 nem ülhetne most a szervezetben. Dömötör Csaba is az Európai Bizottságtól várta a magyar jogállamiság védelmére vonatkozó választ. Az Európai Bizottság ugyanakkor érdemben nem válaszolt ezekre a kérdésekre.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán a Népszavának megerősítette: a kamara tudomásul vette és szakmailag is indokoltnak tartja a halasztást.