További felkészülési időt ad a szaktárca a gyógyszerészek vényírásának és a digitális beutaló szankciórendszerének bevezetésére – erősítette meg az Egészségügyi Minisztérium a Népszavának.
Amíg a patikákban eredetileg már szeptembertől kérhették volna a krónikus betegek egyes receptjeik megújítását, most erre legkorábban az év végén lesz lehetőség.
A tárca szerint a halasztásra azért volt szükség, mert a gyógyszerészi vényírással kapcsolatos szabályok alkalmazásához nem készültek el az e-recept informatikai moduljainak fejlesztésével.
Emellett a döntésben része van a kormányváltásnak is, amely alkalmat ad arra is, hogy áttekinthessék az informatikai fejlesztést végző Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) felügyeletét és költségvetését. A minisztérium hangsúlyozta: e folyamatra és a változásban érintett nagyszámú szereplőre figyelemmel az új szolgáltatás zökkenőmentes elindulása érdekében vált indokolttá a bevezetés céldátumának három hónapnyi meghosszabbítása. A cél, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az informatikai feladatok – köztük az EESZT fejlesztése, illetve a gyógyszertári és orvosi informatikai rendszerekben történő telepítés – elvégzésére.
A gyógyszerészi vényírás alkalmazásának módosításáról szóló jogszabály-tervezetet a tárca 2026. június 16-án bocsátotta előzetes szakmai egyeztetésre. A minisztérium lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a halasztást maguk a szakmai szervezetek kérték. A Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara és más érintett kamarák egységesen megkapták a tervezetet szakmai egyeztetésre. Arra a kérdésre, hogy csak a bevezetés időpontja csúszik vagy más változásra is készülnek, a tárca nem adott végleges választ:
„A beérkezett észrevételek feldolgozása zajlik, annak megfelelően döntünk a változtatásról”
– közölték. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán a Népszavának megerősítette: a kamara tudomásul vette a halasztást, és szakmailag is indokoltnak tartja azt. – Inkább december 31., minthogy nem megfelelő informatikai feltételek mellett induljon el a rendszer – fogalmazott. Hozzátette: a három hónapos halasztás arra is lehetőséget ad, hogy a nyári szabadságolási időszak után megfelelő tájékoztatást kapjanak az orvosok, a gyógyszerészek és a betegek az új szabályokról. Erről a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Orvosi Kamara közös, a lakosságnak szóló tájékoztatási kampánnyal készül.
Már most több tízmilliárd forint hiány van a gyógyszerkasszában, rendszerszintű fordulatot vár az ágazatHankó Zoltán szerint a módosításról szóló rendelettervezetben kizárólag a hatálybalépés időpontja változik, a szakmai szabályok ugyanazok maradtak. Úgy fogalmazott: a Magyar Orvosi Kamara által korábban felvetett garanciális kérdések többsége informatikai fejlesztésekkel és megfelelő eljárásrenddel is kezelhető.
Emlékezetes, hogy a MOK 2026 februárjában elutasította azt a rendelettervezetet, amely a gyógyszerészekre és emelt szintű ápolókra bővítette volna ki a vényírási jogot, mert szerintük a döntés-előkészítésből kihagyták az orvosokat, és szerintük hiányoztak a betegbiztonsági garanciák. Végül a MOK a szigorúbb korlátokkal (maximum 30 napi mennyiség, kábító- és pszichotróp szerek kizárása, csak korábban legalább 4 hónapig szedett gyógyszerre) módosított rendeletet néhány feltétellel támogatta, amely 2026. március 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Magyar Orvosi Kamara szerint elfogadhatatlan az Orbán-kormány rendelettervezete, amellyel a patikákban is fel lehetne írni gyógyszereketHankó Zoltán lapunknak hangsúlyozta: a gyógyszerészek továbbra sem önállóan döntenének egy beteg gyógyszeres kezelésének megkezdéséről vagy módosításáról.
A gyógyszerészek csak orvos által korábban beállított terápiánál írhatnának fel.
Feltétel az is, hogy a beteg folyamatosan szedje a készítményt, és az előző receptet minden esetben orvos állította ki. Azaz legfeljebb harminc napra hosszabbíthatja meg a terápiát a gyógyszerész, a következő adagot már mindenképpen orvosnak kell felírnia. A gyógyszerészi felírást jelezni kell az E-térben is. Hankó Zoltán szerint ezzel a rendszerben „a folyamatos orvosi kontroll lehetőség” is biztosított.
A digitális beutaló szankciórendszerének bevezetése is csúszik
A minisztérium lapunknak jelezte: a digitális beutaló teljes körű alkalmazásához kapcsolódó szankciórendszer bevezetésével kapcsolatban fontos pontosítás, hogy nem a beutaló használata, hanem az azt megsértő szolgáltatókkal szembeni finanszírozási szankciók halasztódnak.
Az e-beutaló használata 2021. január 1. óta kötelező, ám a tájékoztatás szerint a gyakorlatban ez nem mindig valósult meg. A tényleges ellátások nyomon követhetősége érdekében már 2026 júniusától szankcionálták volna az e-beutaló nélkül történő beutalást: a háziorvosoknál az indikátorrendszeren keresztül, a járóbeteg-szakellátóknál pedig – mind a beutalót kiállító, mind az ellátást nyújtó szolgáltató oldalán – a teljesítményfinanszírozás részeként. A mostani halasztással a szigorúbb ellenőrzésre legkorábban 2027. augusztus 31-től számíthatnak a szolgálatók.
A Tisza-kormány eltörli a támogatott gyógyszerek ötszázalékos áfáját, kár, hogy ez inkább csak olcsó gesztus, nem valódi rendszerszintű reformA tárca szerint a halasztás nem érinti a beutalóírással, a foglalási rendszerrel, az intézmények közötti adatkapcsolattal kapcsolatos elemeket, kizárólag a szankcionálás előtti átmeneti időszak lesz hosszabb 14-15 hónappal, azért, hogy „az egészségügyi szolgáltatók kellően felkészülhessenek.” A minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy a halasztás a betegek felé korábban kommunikált határidőket nem érinti, kizárólag a szolgáltatókra vonatkozó negatív finanszírozási következmények lépnek életbe később. A halasztás önmagában – állításuk szerint – nem jár többletköltséggel, és nem módosítja az e-egészségügyi fejlesztésekre szánt forrásokat vagy a projektek ütemezését.
Jöhet még csúszás
A tárca lapunknak jelezte az is, hogy a folyamatban lévő informatikai fejlesztési projektek felülvizsgálata folytatódik, és jelenleg egy további halasztás van napirenden: a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok leletezési határidejéhez kapcsolódó finanszírozási szankciók bevezetését megelőző átmeneti időszak meghosszabbítása.
Mi az értelme a gyógyszerészi vényírásnak?
A krónikus betegek – jellemzően magas vérnyomással, cukorbetegséggel, magas koleszterinszinttel élők – rendszeresen ugyanazt a, már bevált gyógyszert szedik, és időről időre csupán az utánrendelés miatt kellene felkeresniük a háziorvost, akit sokszor nehéz elérni. A gyógyszerészi kamara szerint ez a jogosultság:
tehermentesítheti a háziorvosokat, mert kiveszi a kezükből a puszta ismétlő receptírás terhét, amely sok orvos szerint felesleges adminisztrációs nyűg,
segíthet, ha a beteg nem éri el orvosát – hétvégén, ügyeleti időben, vagy amikor csak nem tud időpontot kapni – így nem kell napokat várnia a szokásos gyógyszerére,
kistelepüléseken, ahol az orvosi elérhetőség egyébként is problémás, érdemben javíthatja a hozzáférést.
A gyógyszerészi vényírás nem magyar találmány: 23 európai országban létezik hasonló jogosultság, az Egyesült Királyságban 2003 óta van kiegészítő, 2006 óta pedig önálló gyógyszerészi vényírás, és Kanadában, Új-Zélandon, illetve az Egyesült Államokban is bevezették valamilyen formáját. Franciaországban a gyógyszerészek a háziorvossal együttműködve antibiotikumot adhatnak ki egyszerű hólyaghurut esetén, Hollandiában bizonyos recepteket megújíthatnak (önálló felírási joguk azonban nincs), az Egyesült Királyságban pedig a képzett gyógyszerészek jelentős autonómiát kapnak
