A témáról Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója, valamint Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója adta közzé elemzését a Másfélfok oldalon. A szerzők szerint Magyarországon naponta 11-13 futballpályányi természetes vagy mezőgazdasági területet vonnak ki a természetes körforgásból azzal, hogy beépítik vagy leburkolják – számításaikhoz az OECD, az EEA és az Eurostat adatait vették alapul. Csak 2024-ben több mint 16 ezer hektár termőföld veszett így el, és a rendszerváltás óta a mezőgazdasági területek nagysága összesen mintegy 1,4 millió hektárral, vagyis közel 22 százalékkal csökkent. Bár ennek egy része természetes erdősülés vagy gyepesedés eredménye, a legfőbb ok a beépítés, vagyis az urbanizáció, az ipari parkok és az infrastruktúra terjeszkedése.
Ez a folyamat jóval túlmutat a tájképi vagy környezetvédelmi szempontokon. A talaj a vízkörforgás, a szénmegkötés, a biológiai sokféleség és az élelmiszer-ellátás biztonságának egyik legfontosabb alapja.
Amikor természetes területeket burkolunk le, a csapadék nem tud beszivárogni a talajba, romlik a vízmegtartó képesség, növekszik a villámárvizek kialakulásának kockázata, miközben hosszabb száraz időszakokban az aszály hatásai is fokozódnak.
A városi környezetben a burkolt felületek hozzájárulnak a hőszigethatás erősödéséhez, ezzel pedig tovább növeljük a hőhullámok egészségügyi és gazdasági következményeit is.
A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat mögött álló tudósok ezért indították el a Túlbetonozva kampányt a Green Policy Center közreműködésével. A kezdeményezés célja az volt, hogy a lakosság bevonásával dokumentálja azokat a túlzott beépítéseket és természetkárosító beruházásokat, amelyek jól szemléltetik a jelenlegi területhasználati gyakorlat következményeit.
A kampányra az ország minden részéből, a Fertő tó térségétől Tiszafüredig több mint 120 pályamű érkezett. A fényképek egyértelműen azt mutatták, hogy a túlzott mesterséges felszínborítás nem elszigetelt jelenség, hanem országos probléma: parkolókká alakított zöldfelületek, indokolatlanul nagy burkolt felületek, zöldmezős beruházások és a települések természetes szerkezetét átalakító fejlesztések jelentek meg a pályaművekben.
A kampány lezárásával a tudósok és a Green Policy Center egy hatpontos szakpolitikai javaslatcsomagot is benyújtanak a kormány számára. A javaslatok közös célja, hogy a gazdasági fejlődés és az infrastruktúra-fejlesztés ne a termőföldek és természetes élőhelyek további feláldozásával valósuljon meg.
A dokumentum abból indul ki, hogy Magyarországnak nem kevesebb fejlesztésre van szüksége, hanem olyan fejlesztésekre, amelyek jobban figyelembe veszik a természeti erőforrások korlátait és hosszú távú megőrzését.
A javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme, hogy az új beruházások előtt minden esetben vizsgálni kellene a már beépített, de kihasználatlan területek hasznosításának lehetőségét.
Ezek felújítása és új funkcióval való megtöltése nemcsak a természetes területek megóvását szolgálná, hanem hozzájárulhatna a települések megújulásához és a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához is. Emellett – tanulva a jó külföldi példákból – a kormány olyan adókedvezményekkel vagy célzott támogatásokkal is ösztönözhetné az üresen álló ingatlanok energetikai felújítását és (akár szociális célú) bérbeadását, amely csökkentené az új zöldmezős beruházások iránti nyomást.
Emellett azt javasolják, hogy az új fejlesztések tervezése során nagyobb hangsúlyt kapjanak a terület- és talajtakarékos építészeti megoldások. A kompaktabb beépítés, a többemeletes épületek, a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok vagy a közös használatú zöldfelületek mind olyan eszközök, amelyekkel csökkenthető a mesterséges felszínborítás anélkül, hogy ez a beruházások gazdasági életképességét veszélyeztetné. Emellett indokolt lenne a meglévő közlekedési infrastruktúra korszerűsítését előnyben részesíteni új utak építésével szemben, ahol erre lehetőség van.
A javaslatcsomag fontos eleme a meglévő építési és területrendezési szabályok következetes alkalmazása is. Magyarországon jelenleg is léteznek olyan előírások, amelyek a zöldterületek védelmét szolgálják, ezek azonban nem minden esetben érvényesülnek maradéktalanul. A szakértők szerint különösen fontos, hogy a kiemelt beruházások se kapjanak automatikus felmentést a természetvédelmi és területhasználati követelmények alól. A dokumentum emellett kiemeli a visszazöldítés jelentőségét is.
A településeken növelni kell a zöldfelületek arányát, ösztönözni kell a fásítást és az őshonos fajokból álló erdőtelepítést, valamint ahol lehetséges, vissza kell adni a természetnek a feleslegesen leburkolt területeket.
A javaslatcsomag hosszú távú célja egy olyan országos vállalás, amely szerint 2050-re Magyarország elérné a nettó zéró területfoglalást. Ez azt jelentené, hogy új természetes terület beépítésére csak kivételes esetben kerülhetne sor, és azt minden esetben legalább ugyanekkora terület természetes állapotának helyreállításával kellene ellensúlyozni. Ez a megközelítés összhangban áll az Európai Unió talajvédelmi törekvéseivel, és hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarország egyszerre erősítse klímaalkalmazkodását, megőrizze termőföldjeit és védje biológiai sokféleségét.
A beérkezett képeket tudósokból, szakértőkből és fiatal klímavédelmi szereplőkből álló szakmai zsűri értékelte. A kiválasztott tíz fotó nem csupán a kampány eredményét jelenti, hanem egy olyan vizuális lenyomatot is ad a jelenlegi folyamatokról, amely jól érzékelteti, milyen irányba változik a magyar táj és települési környezet. A kiválasztott képek megtekinthetők a Dunai Nyitott Műhelyben, a pesti rakparton augusztus 8-ig, illetve a Túlbetonozva kampány honlapján.
