„Van-e helye ennek a borzalomnak a Szabadság téren?” – tette fel a kérdést Karácsony Gergely budapesti főpolgármester abban a szombat délutáni Facebook-videójában, amelyben bejelentette, hogy társadalmi párbeszédet indít az úgynevezett német megszállási emlékmű sorsáról. Társadalmi párbeszéd után Budapest és a Tisza-kormány közösen dönt a szoborcsoportól.
A német megszállási emlékmű sorsáról a Népszava írt elsőként kormányváltás után. Mint ismert, Párkányi Raab Péter alkotását sokan egyszerűen hazugnak és történelemhamisítónak tartják, a Gábriel arkangyalra éppen lecsapni készülő német birodalmi sas szoborcsoportja ugyanis azt a benyomást akarja kelteni, mintha a náci Németországgal kollaboráló magyar államot az 1944-es német megszállás nyomán nem terhelné felelősség a holokausztért. Felállításáról még az Orbán-kormány döntött 2013. december 31-i határozatban. Fél évvel később, 2014. július 20-án, az éj leple alatt emelték a helyére.
Bár a Tisza Pártnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb ennél, idővel aligha lesz megkerülhető a kérdés: mi történjen a történelemhamisítónak tartott Szabadság téri szoborral?Szabadság téri bejelentkezésében Karácsony Gergely erről azt mondta, a „végtelenül ízléstelen és végtelenül hazug” német megszállási emlékmű több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet. Szerinte két nagy baj van velem az egyik az, hogy egy olyan vizuális környezetszennyezés, amit komoly szakmai szereplő csak mély megvetéssel illethet, de ennél is nagyobb baj, hogy a velejéig hazug az egész. – Azt a történelemképet próbálja sugalmazni, hogy Magyarországon a német megszállás előtt minden rendben volt, miközben a történelmi valóság az, hogy a zsidótörvényeket Magyarországon már jóval korábban elfogadták. A zsidó honfitársaink jogtiprása évtizedekkel azelőtt elkezdődött, és a magyar állam rendkívül aktívan közreműködött a magyar zsidóság elpusztításában is - jelentette ki a főpolgármester, hozzáfűzve, az, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal, egy olyan hazugság, amit végképp ki kell törölnünk a nemzeti emlékezetből, mert a holokausztot sajnos nagyon nagy mértékben a magyar állam, a magyar állampolgárok csinálták a magyar honfitársainkkal.
Karácsony Gergely ezután kezdte el feszegetni, „van-e helye ennek a borzalomnak a Szabadság téren”, és válaszolt is, hogy a személyes véleménye szerint nincs, hogy az emlékmű révén létrejött Budapest egyik legszebb másik emlékműve, az Eleven Emlékmű projekt: különböző magyar állampolgárok a saját családtörténetüket helyezték szembe "ezzel a borzasztó és hazug szoborral", emlékeiket ott elhelyezve elmesélték a magyarországi holokauszt valódi történelmét.
"Menjen vagy maradjon, vagy legyen valamilyen kreatív megoldás, ami egyfajta zárójelbe teszi ezt a borzalmat"? - vázolta a lehetséges megoldásokat.
