Az Európai Ügyészség újabb frontot nyitott Andrej Babiš körül. A Seznam Zprávy és a Reuters beszámolója szerint az EPPO büntetőeljárásban vizsgálja, hogyan kaphattak továbbra is uniós agrár- és fejlesztési támogatásokat az Agroferthez tartozó vállalatok, miután a milliárdos cseh politikus ismét kormányfő lett. Babiš azt állítja, hogy a holdingot független vagyonkezelői alapba helyezte, ezért nem érvényes már az összeférhetetlenség vádja. Az ügyészeket azonban éppen az érdekli, hogy ez a konstrukció valóban megszüntette-e a befolyását, vagy csak jogi fedést adott a régi hatalmi helyzetnek.
A cseh miniszterelnök ügye azért különösen kényes, mert az Agrofert a térség egyik legnagyobb agrár-, élelmiszeripari és vegyipari konglomerátuma, amely rendszeresen jut közpénzekhez és uniós támogatásokhoz.
Ha az Európai Bizottság vagy az EPPO arra jut, hogy a kifizetések összeférhetetlenség miatt szabálytalanok voltak, a számla végül a cseh költségvetésnél landolhat. Vagyis nemcsak Babiš politikai hitelessége forog kockán, hanem az is, hogy a cseh állam milyen áron fedezi egy miniszterelnökhöz köthető cégbirodalom vitatott támogatásait.
A friss fejlemények időzítése is sokatmondó. Július elején Babiš elismerte, hogy még az Agrofert vagyonkezelői alapba helyezése előtt 4,25 milliárd koronás, nagyjából 200 millió dolláros osztalékot vett ki a cégből. Néhány nappal később a cseh mezőgazdasági alap közölte, hogy az Európai Unió utólag megtérítette az Agrofert-vállalatoknak májusban kifizetett 204 millió koronás támogatást, mert a kérelmek még Babiš miniszterelnöki kinevezése előtt érkeztek be. Ez a részlet árnyalja a képet: Brüsszel nem minden pénzt állít meg automatikusan, de közben egyre alaposabban vizsgálja, hogy a formai leválasztás mögött maradt-e tényleges politikai befolyás.
Aligha szüntette meg az összeférhetetlenséget
Babiš a visszatérése óta azt ismételgeti, hogy az Agrofert feletti ellenőrzést végleg elveszítette, és a céghez sem neki, sem családjának nincs visszaútja. A cseh ellenzék és több jogi szakértő viszont azt gyanítja, hogy a vagyonkezelői konstrukció inkább elhalasztja, mint megszünteti az összeférhetetlenséget. A Seznam Zprávy szerint az EPPO május 24-én rendelte el a büntetőeljárás megindítását, és a cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni egységét is bevonta az ellenőrzésbe. A vizsgálat nemcsak azt érinti, hogy ki írta alá a jelenlegi kifizetéseket, hanem azt is, miért nem követelte vissza az állam azokat a korábbi támogatásokat, amelyeket bírósági döntések után is vitatottnak tartanak.
Az összeg nagysága miatt az ügy nem maradhat technikai kérdés. A Reuters szerint a vizsgálat tétje a 2017 és 2021 között kifizetett támogatások egy részének visszafizetése is lehet; cseh beszámolók körülbelül hétmilliárd koronás vitatott csomagról írnak.
Babiš pénzügyminisztere, Alena Schillerová persze védi a kormányfőt, és azt állítja, az összeférhetetlenségi probléma rendeződött. Ezzel szemben az ellenzéki Kalózpárt szerint az államigazgatás lényegében a miniszterelnök magánérdekeihez igazodik, amikor továbbra is szabad utat ad a támogatásoknak.
A konfliktus európai dimenziója azért fontos, mert Babiš kormányfőként részt vesz az uniós döntésekben. Az Európai Tanács tagjaként beleszól a következő többéves költségvetés vitáiba is, miközben a saját korábbi cége olyan agrár- és fejlesztési forrásokból él, amelyek ellenőrzéséért Brüsszel politikai felelősséget visel. Ez a kettősség adja az ügy súlyát: Babiš egyszerre döntéshozó és olyan gazdasági környezet korábbi tulajdonosa, amelynek sorsa közvetlenül függ az uniós kasszától.
A Gólyafészek hosszú árnyéka
A Gólyafészek-per évek óta Babiš politikai pályájának legsúlyosabb jogi terhe. A vád szerint a luxusüdülőt és konferencia-központot ideiglenesen kiszakították az Agrofertből, hogy kisvállalkozásoknak szánt uniós támogatáshoz jusson, majd a pénz lehívása után visszatagozták a holdinghoz. A prágai parlament idén tavasszal nem függesztette fel Babiš mentelmi jogát, így a miniszterelnök ellen a büntetőper a jelenlegi ciklusban nem folytatódhat. Volt munkatársát, Jana Nagyovát ugyanakkor első fokon felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték, bár az ítélet még nem jogerős.
A két ügy együtt rajzolja ki Babiš rendszerének alapproblémáját. A politikus hívei sikeres vállalkozót látnak benne, aki hatékonyan kormányoz, és nem kér bocsánatot azért, mert gazdag. Kritikusai viszont azt mondják: Csehországban a közpénz, a politika és a magánbirodalom határai veszélyesen elmosódtak.
Az Agrofert nem egyszerűen egy vállalat, hanem olyan gazdasági erőközpont, amely beszállítói láncokon, médián, munkahelyeken és támogatási csatornákon keresztül is befolyásolja a cseh közéletet.
Az EPPO fellépése ezért nemcsak jogi, hanem intézményi próba is. Megmutatja, hogy az uniós pénzek ellenőrzése képes-e átlépni a tagállami politikai védőfalakon, ha a kedvezményezett kör a kormányfőhöz kötődik. Babiš egyelőre tagad minden szabálytalanságot, és arra hivatkozik, hogy a cégátadás a cseh és az európai előírásoknál is szigorúbb. A következő hónapokban azonban nem a nyilatkozatok, hanem a vagyonkezelői dokumentumok, a támogatási döntések és a cseh hatóságok mulasztásai döntik el, hogy ez meggyőző védekezés-e.
Prágában közben már a politikai következményekről beszélnek. Babiš parlamenti többsége megvédi őt a Gólyafészek-per közvetlen folytatásától, de az EPPO-vizsgálatot nem tudja egyszerűen leszavazni. Ha az uniós ügyészek újabb bizonyítékokat találnak, az a kormány stabilitását, Csehország brüsszeli alkupozícióját és Babiš későbbi elnöki ambícióit is megingathatja. Az ügy lényege így nem az, hogy egy milliárdos miniszterelnök szereti-e a vállalkozását, hanem az, hogy egy demokrácia képes-e megakadályozni, hogy a közpénz végül ugyanoda térjen vissza, ahonnan a politikai hatalom is ered.
Közpénzből a párt hangján, avagy a régi propaganda lebontása után azonnal ki kell építeni azt a rendszert, amely az új kormánytól is védi a közmédiát
