Sulyok Tamás: Lehet tréfálkozni azon, ki Orbán Viktor bábja, de az alkotmányjog nem vicc

Elutasította Sulyok Tamás azt az értelmezést, amely szerint Orbán Viktor egyik politikai támaszaként vagy „bábjaként” töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget.

A leváltott államfő a Mandinernek adott interjúban azt mondta, a politikai címkézés figyelmen kívül hagyja a magyar alkotmányjogi viszonyokat. A Reuters azon értelmezését, miszerint távozása Orbán Viktor egyik hatalmi bástyájának ledőlése, ésszerűtlen megállapításnak nevezte.

Arra hivatkozott, hogy bár az elnököt az adott parlamenti többség választja meg, egy később hivatalba lépő kormánynak is együtt kell működnie vele. „Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a »bábja«, de az alkotmányjog nem vicc!” - fogalmazott. Szerinte a politikai megközelítés ebben az esetben alkalmatlan a közjogi helyzet értelmezésére.

Sulyok Tamás azt állította, az új miniszterelnök nem elsősorban érvekkel, hanem fenyegetéssel próbálta lemondásra bírni. A kormányfő azt rótta fel neki, hogy bizonyos politikai ügyekben nem szólalt meg, ezt azonban a volt államfő több esetben tényszerűen tévesnek nevezte. Felidézte, hogy gyermekvédelmi ügyekben közleményt adott ki, és a választási kampány hangneméről is nyilatkozott.

Érvelése szerint a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége, nem a politikai térben mozog, közjogi feladatokat lát el, pártatlannak kell lennie, és távol kell tartania magát a politikától. Úgy vélte, a miniszterelnök a jelek szerint olyan ideális államfőt lát maga előtt, aki a politikai többséget képviseli, ez azonban szerinte csak a parlamentre vagy a kormányra lehet igaz.

A volt köztársasági elnök azt mondta, nem mondhatott le azután, hogy erre a miniszterelnök felszólította. Szerinte ezzel megszegte volna az alaptörvényre tett esküjét, mert engedett volna egy másik hatalmi ág befolyásának. Az eltávolítását lehetővé tevő alaptörvény-módosítást tartalmilag teljes egészében alkotmányellenesnek, valamint a nemzetközi és európai uniós normákkal összeegyeztethetetlennek nevezte.

Sulyok Tamás megjegyezte, államfőként nem kérhette az Alkotmánybíróságtól a módosítás tartalmi felülvizsgálatát. Elmondása szerint ezért tiltakozását határozottan kifejező elnöki határozatot hozott, miközben kénytelen volt aláírni a parlament döntését. Úgy fogalmazott, jogászként nem vállalhatta, hogy tudatosan megsérti a törvényt. Az Alkotmánybíróság korábban nem tudta megtárgyalni az államfő által kért állásfoglalást, mert olyan sok bíró jelentett be személyes érintettséget, hogy a testület határozatképtelenné vált. Sulyok Tamás szerint erre dermesztő hatással lehetett, hogy a miniszterelnök több alkotmánybírót is eltávolítással fenyegetett.

A volt államfő azt is vitatta, hogy az áprilisi választás után rendszerváltás történt volna. A „rendszerváltást” politikai terméknek nevezte, és azt állította, Magyarországon legutóbb 1990-ben zajlott rendszerváltás. Saját elmozdítása miatt szerinte a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt.

Szerinte a hatalom teljesen le akarja építeni a fékek és ellensúlyok rendszerét, leváltásának következményei pedig súlyosak és beláthatatlanok a magyar jogállamiságra nézve. Azt mondta, az alkotmányjognak nem a politikát kell szolgálnia, hanem annak korlátot és keretet kell szabnia.

Sulyok Tamás a jövőjéről annyit közölt, hogy hetvenéves, és előbb kicsit pihenni fog. Feleségével a napokban kiköltöznek az államfői rezidenciából, ahol elmondása szerint egyikük sem szeretett lakni. Államfői tevékenységét úgy értékelte, hogy egyetlen lépését sem bánta meg.