Valós érdekegyeztetés, a sztrájkjog helyreállítása, bérfelzárkóztatás – Levélben ismertették elvárásaikat Magyar Péterrel a szakszervezetek

Levélben fordult öt szakszervezeti szövetség – az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – Magyar Péter miniszterelnökhöz, hogy így ismertesse a szociális párbeszéddel, a munkaügyi kapcsolatok rendszerével és a kormányzati bérpolitikával kapcsolatos alapvetéseit.

Állásfoglalásukban kiemelték: a fejlett demokratikus jogállamok politikai rendszerének szerves részei a szakszervezetek, amelyek programjaikkal, állásfoglalásaikkal befolyásolják, korrigálják a komplex társadalompolitikai programot megfogalmazó és megvalósítani kívánó pártok, illetve kormányok politikáját, döntéseit. Az érdemi szociális párbeszéd, a hatékonyan működő munkaügyi kapcsolatok – amelynek szerves részét képzik a kollektív tárgyalások – hozzájárulnak a demokratikus jogállami működéshez, részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének.

„Ezzel szemben hazánkban az elmúlt időszakban egy olyan kormányzati gyakorlat érvényesült, amely nem törekedett az érdek-aggregációra. A kormány a közpolitika formálását és a jogalkotást a saját belügyének tekintette és nem ismerte el, hogy az érdekegyeztetés segítségével javítható az intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága. Emellett számos intézkedéssel korlátozta a szakszervezeti, munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit” – áll a levélben.

Mindez – hangsúlyozták a szakszervezetek – nemcsak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Szociális Karta normáinak megsértését jelentette, hanem az Európai Unióval is tartós feszültség forrásává vált, az Európai Bizottság országjelentései évek óta következetesen bírálják a hazai szociális párbeszéd rendszerét, és annak megerősítését sürgetik. Ezért a szakszervezeti konföderációk a demokratikus jogállami működés kialakítása során elengedhetetlennek tartják az alábbiakat:

• az érdekegyeztetés alkotmányos alapjainak megteremtését, az állam ezzel kapcsolatos alapvető kötelezettségeinek beemelését az új alkotmányba,

• a valós, átlátható, érdemi megállapodásokra lehetőséget adó országos érdekegyeztetés megteremtését, egy a munka világát érintő jelentős jogszabályi, költségvetési és stratégiai döntések előkészítése céljából érdemi előzetes konzultációt biztosító országos érdekegyeztető fórum létrehozását a kormány, a normatív szempontok szerint meghatározott reprezentatív munkáltatói érdekképviseletek és szakszervezeti konföderációk részvételével, összhangban az új magyar helyreállítási tervben foglaltakkal is,

• a szakszervezetek, valamint a szakszervezeti tagság státuszának garantálását, a szervezkedés és az egyesülés szabadságát gátló intézkedésekkel szembeni alkotmányos védelmet,

• a szakszervezeteket megillető kollektív szerződéskötés jogának alkotmányos és törvényi megerősítését a köz- és magánszférában, munkahelyi és ágazati szinten egyaránt,

• a sztrájkjogi szabályozás felülvizsgálatát, a sztrájktörvényben, valamint az egyes jogállási és ágazati törvényekben a sztrájkjogosultság kapcsán megfogalmazott indokolatlan korlátozó rendelkezések eltörlését.

Az állásfoglalás arra is kitért, hogy az említett kormányzati gyakorlat hatványozottan érvényesült a közszféra területén, ahol a demokratikus munkaügyi kapcsolatok kialakításához, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet sztenderdjeinek való megfeleléshez nélkülözhetetlen a szakszervezeti tagdíj levonása és utalása vonatkozásában bevezetett indokolatlan korlátozások teljes körű megszüntetése, valamint a kollektív szerződéskötési és sztrájkjog helyreállítása.

„A konföderációk a munkaügyi kapcsolatok hatékony, demokratikus rendszerének kidolgozása mellett kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók jövedelmi pozícióinak javítását. Alapvető elvárásként fogalmazzák meg, hogy mind az átlagbér, mind a minimálbér tekintetében folytatódjon a felzárkóztatás az uniós bérszínvonalhoz. A minimálbér – a 2024. november 25-én kötött megállapodásban foglaltakkal összhangban – 2027-ben érje el az az évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át, elérve ezzel az európai minimálbér-irányelv átültetése során megfogalmazott célt. A kormányzati bérpolitika az indokolatlan béregyenlőtlenségek mérséklését kezelje prioritásként. Az EU bértranszparencia-irányelve kerüljön maradéktalanul átültetésre, a szakszervezetek váljanak a bérátláthatóságban kompetens érdekképviseleti szervvé” – hangsúlyozták. Tájékoztatásukban hozzátették: a közszféra a bérek tekintetében is kiemelt figyelmet érdemel. Alapvető fontosságú, hogy az érintett ágazati szakszervezetek bevonásával a szféra széttagolttá vált kereseti rendszerét áttekintsék és induljon el egy átlátható bérfelzárkóztatási program.

Levelüket azzal zárták, „a konföderációk számos további, a munkavállalókat alapvetően érintő szakpolitikai kérdésben kívánják megfogalmazni és képviselni részletes álláspontjukat, az egyeztetések megkezdésének azonban előfeltétele az érdemi szociális párbeszéd és a demokratikus munkaügyi kapcsolatok, valamint a foglalkoztatáspolitika felelős kormányzati képviseletének megteremtése”.