„Az újoncok tízezer dollár kenőpénzt fizetnek, hogy a mozgósítás során elengedjék őket a területi toborzó központ (TCK) buszáról, de ha már bevitték őket a katonai regisztrációs hivatalba, a kenőpénz megduplázódik” – mondta el a Novinyi Live ukrán hírcsatornának adott interjújában Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa. „Mindezt csak azért, hogy most szabadon engedjenek. De holnap újra elkaphatnak és bevihetnek. A probléma ezzel az, hogy a társadalom egy része kivásárolja magát, másik része viszont nem tudja ezt megtenni, és elmegy harcolni” – idézte szavait kedden az Unian hírügynökség. Ugyanakkor a TCK-k szerinte csak a tervszámokat akarják „kipipálni”, ezért válogatás nélkül mozgósítanak.
Az emberi jogi biztos elmesélte, hogy a hadkötelezettség felső korhatára közelében lévő, „59, 58 és 57 éves embereket találnak meg”. Egyik ilyen esetükben egy orvosi kezelésre Kárpátaljára érkezett 59 éves férfit, ahogy leszállt a vonatról a TCK emberei egyből feltartóztatták. „Megnézték, majd kidobták az orvosi papírjait, őt pedig mozgósították” – mondta Lubinec. Öt katonai egység is elutasította a szolgálatra való átvételét, mégis regisztrálták a járási toborzóközpontban. „Amikor a kárpátaljai képviselőm megérkezett, megmutatták neki a férfit, aki két héttel a bevonultatása után még mindig civilben volt.” Nyilván arra vártak, hogy valamelyik katonai egység mégiscsak átveszi őt – tette hozzá.
Lubinec előzőleg kijelentette, hogy szerinte a mozgósítási helyzet Kárpátontúli területen (magyarul Kárpátalján) a legsúlyosabb, ahol a regionális TCK megbízott vezetőjét, egy jogi kiskapuval élve, újra és újra csak 30 napra nevezik ki, miközben a legtöbb panaszt éppen innen kapja.
Bár a részben magyarok lakta megyével kapcsolatban további részletekkel nem szolgált, emlékezetes, hogy 2025 júliusában súlyos feszültséget okozott az ukrán-magyar államközi viszonyban annak 45 éves Sebestyén Józsefnek az ügye, akit ismerősei elmondása szerint ukrán toborzótisztek a „kényszersorozás” során úgy megvertek, hogy három héttel később a kórházban belehalt sérüléseibe. Az ügy miatt a magyar külügyminisztérium több ízben bekérette az ukrán nagykövetet, az eset kivizsgálását követelve, ám az ukrán vizsgálat eredménye szerint nem lehetett megállapítani, hogy a férfit tényleg bántalmazták volna, s ebbe halt bele.
Az általános helyzet azóta annyit változott Ukrajnában, hogy a hatóságok immár készek beszélni a mozgósítás törvénysértő és a katonai szolgálattól sokakat elriasztó gyakorlatáról. A hadsereg évek óta súlyos emberhiánnyal küzd, amit a toborzó központok képtelenek pótolni. A katonai vezetés egyebek közt ezért is erőlteti a szárazföldi drónok fejlesztését és ahol lehet a katonák légi és szárazföldi drónokkal való helyettesítését.
A téma legutóbb Mihajlo Fedorov védelmi miniszter július közepi menesztésekor került reflektorfénybe, amikor az alig fél évvel korábban kinevezett miniszternek a szemére vetették, hogy nem tudott előrelépni a probléma megoldásában.
Utódjául Volodimir Zelenszkij elnök először Ihor Klimenko addigi belügyminisztert jelölte, kijelentve, hogy őt azért is tartja jó választásnak, mert szerinte véget vethet az ukrán városok utcáin tapasztalható „buszifikációnak”. A köznyelv így hívja azt a jelenséget, amikor a szárazföldi erők alá tartozó toborzó központok és a rendőrség emberei az utcán erőszakkal tartóztatják fel a hadköteles korú férfiakat, és mikrobuszokba kényszerítve hurcolják el őket a parancsnokságra.
Interjújában a Verhovna Rada ombudsmanja kitért arra is, hogy jelenleg négy gyilkossági esetet vizsgálnak a Kijevi és a Dnyipropetrovszki terület toborzó központjaival kapcsolatban. Hozzátette, hogy az Odesszai és a Dnyipropetrovszki területekről is érkeznek panaszok, s a lvivi régióban is vannak „kirívó” esetek. Kirovohrad és a Hmelnickij megye „pozitív” gyakorlata ugyanakkor szerinte példa lehetne arra, hogyan kell a mozgósítást lebonyolítani az állampolgárok jogainak megsértése nélkül.
Lubinec azt is elmagyarázta, miért egyre több a szolgálati helyét elhagyó ukrán katona. Bár egy rendelet szerint a katona nem maradhat a frontvonalon 60 napnál tovább, a gyakorlatban ezt az időszakot lépten-nyomon túllépik. Egyik esetükben egy „Vetyer” hívójelű katona 471 napig volt az állásában, néhány száz méterre az orosz csapatoktól. (Szakértők közben újra és újra elmondják, hogy a front drónok által uralt, egyre szélesedő gyilkos övezetében a katonák éppen a hadállásukba való eljuttatáskor vagy az onnan visszatéréskor vannak kitéve a legnagyobb veszélynek.)
Lubinec szerint a kint lévő katonákat legtöbbször egyszerűen nincs is kivel lecserélni. Sok esetben valaki éppen azért dönt úgy, hogy elhagyja az egységét, mert egy idő után visszaküldték őt a rotációba anélkül, hogy meg tudták volna mondani, meddig kell majd ott maradnia. „Ilyen körülmények között még egy motivált, képzett, évek óta harcoló ember is úgy dönt, hogy jobb dezertálni, mint újra átélni ezt a poklot.”
Az ombudsman kijelentette, hogy az ukrajnai mozgósítási eljárások 90 százalékát valamilyen emberjogi sérelem kíséri, és csak az esetek maradék részében zajlik minden az előírt eljárás szerint.
A politikus arról is beszélt, hogy számos vizsgálatot bizonyítékok hiányában kellett felfüggeszteniük, mert például a gyanúsított toborzótisztek azt állították, hogy nem volt bekapcsolva a testkamerájuk, vagy nem volt náluk ilyen eszköz, ezért nem készült felvétel. Sok esetben a toborzótisztek maszkot viselnek és leszedik egyenruhájukról az alakulatukat azonosító jelzéseket is. Lubinec szigorúbb szabályokat kért: a toborzótiszteket kötelezné a testkamerák állandó használatára és az azonosítók kötelező viselésére is, tiltaná ugyanakkor, hogy az arcukat maszkkal takarják el. Arra is kitért, hogy több esetben olyan embereket vittek el a toborzótisztek, akiknek besorozására semmi jogalapjuk nem lett volna.
„Az ukrán társadalom hangulata már a forrásponthoz közelít” – fogalmazott, és úgy vélekedett, hogy a mozgósítás helyzete nem hogy nem javul, de napról napra romlik.
Számos, a toborzó központokban történt bántalmazás mellett, megemlítette a legutóbbi esetüket, amikor egy katonai szolgálatra bevonultatott férfi családjával 12 nap elteltével közölték, hogy az illető a mozgósítása után egy nappal meghalt. S közben „megpróbálták a lehető leggyorsabban eltemetni, anélkül hogy a halál okát megállapították volna” – mondta.
Mindez szerinte egyre több bírálatra ad okot. És ha ezen nem változtatnak, akkor az erőszakos összetűzésekhez vezethet a katonai szolgálatra kötelezettek és a TCK-k alkalmazottai között.
"Ami nemrég Lvivben történt, az csak az első megnyilvánulása ennek” – mondta, felidézve a júliusi esetet. Ebben mozgósításra előállítani próbált személyek miatt mintegy kétszáz tüntető vette körbe a toborzó katonákat, bántalmazták őket, az autójukat összetörték és felborították, s a konfliktust a rendfenntartó erőknek kellett megfékezniük.
„A társadalom a szemünk előtt alakul lincsbírósággá” – figyelmeztetett Lubinec. „Mivel nem látnak jogi védelmet a TCK-k fellépése ellen, a polgárok ellenállnak. Ez a legrosszabb következményekhez és problémákhoz vezet... Véleményem szerint ezt a helyzetet sürgősen meg kell oldani” – mondta.
Andrij Hnatov, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke szerdán megkérdőjelezte az emberi jogi biztos kijelentését, miszerint a mozgósítások 90 százalékában sérülnek az emberi jogok. A 24-es csatornának adott interjújában Hnatov azt magyarázta, hogy Ukrajnában naponta több mint ezer állampolgárt hívnak be mozgósításra. Ennek alapján az ombudmani hivatalnak naponta 700-800 jogsértésről szóló panaszt kellene kapnia – mondta. „Nem tudom, milyen statisztikákra támaszkodott az ombudsman. Ha ezek hivatalos adatok, akkor ma mindenképpen felveszem a kapcsolatot a hivatalával, hogy elemezzem őket” – ígérte.
„Természetesen vannak esetek. Előfordul bizonyos szabályok megsértése. De ez általában akkor merül fel, amikor a rendőrök vagy a területi toborzóközpontok által megkeresett állampolgár is elkezdi megszegni azokat” – jegyezte meg Hnatov. A lvivi botránnyal kapcsolatban óva intett a közösségi médiát elöntő ellentmondó reagálásoktól, amelyek szerinte az ellenség erőteljes információs és pszichológiai műveleteit segíthetik. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy „tenni kell valamit” a mozgósítás „kizárólag legális” útra terelése érdekében.
A BBC hétfőn közölt egy riportot, amelynek állítása szerint egyre fenyegetőbbé válik az ukrajnai toborzótisztek elleni agresszió, miközben az ország a háború ötödik évében nehezen tud új katonákat mozgósítani.
A rendőrség több mint hatszáz ilyen támadást rögzített, de közben sok panasz érkezik a toborzók módszerei miatt is.
A brit közszolgálati médium tudósítása szerint Fedorov védelmi miniszterként már elkezdett néhány reformot, amelyek vonzóbbá tehették volna a katonai szolgálatot. Ezek között szerepeltek határozott idejű szerződések az újonnan bevonulóknak, a szolgálathosszabbítás elutasításának lehetősége, valamint magasabb bérek, különösen a legkockázatosabb feladatoknál. A sorozás átalakítása azonban még a teendői között szerepelt, amikor menesztették.
