A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az újdörögdi kézigránát-baleset áldozatának a panaszát a büntetőeljárás megszüntetése ellen

Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség az újdörögdi kézigránát-baleset sértettjének panaszát, így hatályban marad a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozat – derül ki az ügyészség csütörtöki közleményéből.

A sértett a döntés közlésétől számított két hónapon belül jogi képviselője útján pótmagánvádlóként léphet fel. 

Mint ismert, a 29 éves kormánytisztviselő az Adaptív Védelem nevű program önkéntes harcászati felkészítésén vett részt, amikor 2025. március 21-én a Zalahaláphoz tartozó gyakorlótéren gyakorlat közben egy éles kézigránátgránát felrobbant a kezében. Ennek következtében a Miniszterelnökségen titkárnőként dolgozó kormánytisztviselő elveszítette az egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból és további súlyos, életminőségét maradandó módon károsító sérüléseket szenvedett. A balesetben megsérült a kiképző is, aki lágyrészsérüléseket és csonttörést szenvedett. A kézigránátos feladat előtt körülbelül húsz dobást hajtott végre gyakorlógránátokkal, de egyszer sem érte el az előírt legalább 30 méteres távolságot. Ennek ellenére megfelelt minősítést kapott, így az éles gránátdobáson is részt vehetett. Azt a Népszava írta meg először, hogy a gyakorlaton felkészítés nélkül dobhatták az éles kézigránátot, nem a 25. napon, hanem a bevonulás utáni első „csapatösszevonási” napon történhetett a tragédia.

Az eljárást korábban a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség szüntette meg. A nyomozás maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folyt. A sértett képviselője a panaszban a bekövetkezett balesetre alapozva megkérdőjelezte az Adaptív Védelem program résztvevői – így a sértett – kiképzésének és felkészítésének alaposságát, szabályosságát, továbbá vitatta a program indokoltságát és alkalmasságát, utalva arra, hogy az ügyészség határozata ezekre a kérdésekre nem adott választ.

A főügyészség álláspontja szerint a regionális nyomozó ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználattal és a kiképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok betartását. Az ügyészségi vizsgálat számos, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentőséggel nem bíró hiányosságot állapított meg, a feltárt szabályszegések és hiányosságok azonban nem álltak olyan közvetlen kapcsolatban a balesettel, amely büntetőjogi felelősséget alapozna meg. Az ügyészség az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes program indokoltságának megítélését nem tekintette saját feladatának.

A határozat szerint a robbanást közvetlenül nem önmagában a program léte, illetve az ismeretszerző képzés alapkiképzéssé emelése okozta, hanem a sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája. A baleset közvetlen oka tehát a nem megfelelő kézigránát-kezelés, a biztosítókar felengedése volt. A Központi Nyomozó Főügyészség a benyújtott panaszra tekintettel megvizsgálta a büntetőügy iratait, és ezek alapján megállapította, hogy a regionális nyomozó ügyészség a tényállást kellő mértékben felderítette, és nincs olyan eljárási cselekmény, amelynek elvégzése az ügyben további érdemi bizonyíték beszerzéséhez vezetne.

A főügyészség megállapította azt is, hogy nincs olyan személy, akivel szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja megállapítható lenne. A közlemény arra is kitér, hogy a panaszos nem hivatkozott konkrét személy büntetőjogi felelősségére és nem hivatkozott olyan új tényre vagy adatra, amelyet a nyomozó ügyészség az eljárás során korábban ne vizsgált vagy értékelt volna.

A feltárt problémák között szerepelt, hogy a kiképzendők és a katonák között büntetőjogi értelemben nem alakult ki alá-fölé rendeltségi viszony, ezért elöljárói bűncselekmény sem volt megállapítható. A képzés során használt kiképzési tervek és szabályok katonák számára készültek, és nem dolgoztak ki külön, a nem katona kiképzendőkhöz igazított oktatási tematikát. A dobató katonák számára sem volt felkészítés arra, hogy pontosan milyen feladataik vannak a dobatás során, mit, mikor és hogyan kell végrehajtaniuk, és a dobatásra sem volt kidolgozott egységes szabályrendszer.

A képzésen a kiképzendők gyakorlógránáttal dobtak, úgynevezett éles-gyakorló gránáttal azonban nem, noha utóbbi használatával megtapasztalhatták volna, hogy a sasszeg kihúzása után leválik a biztosítókar. Ennek alkalmazása ugyanakkor nem volt kötelező. Az előírások szerint éles kézigránátdobás esetén a dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehetett volna, de ez a feltétel nem teljesült. Az előírások szerint az éles kézigránátdobásból ki kell zárni azt, aki a gyakorló- vagy éles kézigránátot 25 méternél közelebbre dobta, de ez sem teljesült.

A regionális nyomozó ügyészség a hiányosságokat és szabályszegéseket szignalizáció keretében jelezte a Honvéd Vezérkar főnökének annak érdekében, hogy a megállapított mulasztások orvoslásához, illetve az újabb tragédiák megelőzéséhez szükséges intézkedéseket megtegye. Az ügyészség hangsúlyozta: a büntetőjogi felelősség kizárása nem jelenti egyben a fegyelmi, polgári jogi vagy erkölcsi felelősség elvetését, ezek tisztázása azonban nem a nyomozás feladata.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a büntetőeljárás megszüntetését tudomásul véve belső vizsgálatot rendelt el az ügyben.