Az amerikai elnök továbbra sem hagy fel a törekvésével, hogy a büntetővámokkal és az általuk kierőszakolt kétoldalú megállapodásokkal átformálja a világgazdaság arculatát, és előnyös gazdasági környezetet teremtsen az USA-ban gyártott termékeknek. Az adminisztráció mostani indoklása szerint a célzott országok elmulasztották betartatni a kényszermunka tilalmára vonatkozó jogszabályokat, az alacsony bérköltséggel készült termékek pedig versenyhátrányt okoznak a hasonló piacon mozgó amerikai gyártóknak, akik követik a munkavállalók védelméről szóló jogszabályokban előírtakat.
A The New York Times által megszólaltatott Georgetowni Egyetem jogtudósa szerint a kényszermunkára való hivatkozás valójában Trump gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását célozza. Ron Wyden oregoni demokrata szenátor szerint pedig Trump a legfelsőbb bíróság által illegálisnak minősített vámokat igyekszik visszaépíteni a globális partnerekkel szemben a kényszermunkával kapcsolatos aggályok ürügyének segítségével. A kényszermunkával kapcsolatos washingtoni aggodalmakkal kapcsolatban mások is szkeptikusok. Való igaz, hogy az USA-nak a világ talán legszigorúbb szabályozása van hatályban a kényszermunkával előállított termékek importjával összefüggésben, ennek oka pedig a rabszolgaság történelmi sebe és a kínai versenytárs közelmúltbeli elítélendő gyakorlata. Ugyanakkor bár a rabszolgamunka tiltott, az amerikai börtönökben végzett munka szintén kényszerített munkavégzésnek minősül a munkavállalók érdekeit képviselő helyi szervezetek szerint.
Trumpot azonban semmi sem tántoríthatja el a régi meggyőződésétől, hogy az USA partnereivel fennálló negatív külkereskedelmi mérlege egyet jelent az ország gazdasági kizsákmányolásával.
Ezt az igazságtalanságot igyekezett megszüntetni a „felszabadulás napján”, azaz tavaly április 2-án viszonossági alapon (jobbára hasraütésszerűen) kivetett vámterhekkel. A „reciprokális vámokat” maga a legfelsőbb bíróság is alkotmányellenesnek tartott februári ítéletében, mivel a Trump-adminisztráció egy 1977-ben elfogadott szövetségi törvény (IEEPA) rendkívüli szankciójaként alkalmazta a politikai-gazdasági nyomásgyakorlásra használt terheket. A jogerőre emelkedett ítélet nyomán Trump elnöki rendelettel 10 százalékos maximumban állapította meg a korábban találomra kivetett, 10-től 120 százalékig terjedő büntetővámokat, ennek a 150 napos hatálya járt le a mai napon, hogy azonnal meg is újítsa azt a washingtoni kormány.
A vámháború ma indult második felvonásából idén már kaphatott ízelítőt a világkereskedelem néhány szereplője. Az elnök ezen a héten a Kanadából érkező termékekre (köztük a borra, a hokiütőkre és a cementre) vetett ki 50 százalékos importvámot az amerikai autókkal, alkohol- és tejtermékekkel kapcsolatos „részrehajló bánásmód” miatt. A terhek augusztus 19-én lépnek hatályba, ám nem mentesítik Ottawát ma bejelentett általános vámtarifák alól.
Donald Trump dühös lett, tízszázalékos vámmal bünteti a világot az amerikai legfelsőbb bírósági döntés miattDonald Trump büntetővámmal válaszolt az erdőtüzekreBrazília is hasonlóan járt. A dél-amerikai ország azóta Trump bögyében van, hogy Jair Bolsonaro volt elnököt több mint húsz év börtönbüntetésre ítélték. A brazil kávéimportra még korábban rátett 25 százalékos vám miatt a nagyvárosi lakosság most jóval borsosabb áron juthat a fahéjas lattéjához, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unió tagállamai a korábbi aggodalmak után megnyugodhatnak, hiszen Trump betartja az ún. Turnberry-egyezményt, amelynek keretében az EU területén gyártott termékek 15 százalékos vámköltséggel kerülnek forgalomba az Egyesült Államok piacán. Washington tehát nem léptetett életbe megtorló intézkedéseket, amiért tegnap az Európai Bizottság 890 millió eurós büntetést szabott a Google-ra. A Bizottság értékelése szerint a techóriás keresőjében jogellenesen részesítette előnyben a saját szolgáltatásait, és korlátozásokat vezetett be annak érdekében, hogy a vállalkozások ne tudják ügyfeleiket a Google Play alkalmazáson kívüli, olcsóbb vásárlási csatornák felé terelni.
