egészségügy;kórházi fertőzés;kórházi fertőzések;

Illusztráció

Szeptembertől nyilvánosan elérhetők lesznek a kórházi fertőzések adatai

A cél a betegbiztonság erősítése, az egészségügyi intézmények minőségfejlesztésének támogatása és az egészségügyi rendszer átláthatóságának növelése.

Kidolgozta az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) intézményi adatainak nyilvános közzétételét megalapozó módszertant a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az erről szóló közlemény kiemeli, a dokumentum meghatározza a szeptember elején induló nyilvános adatközlési rendszer szakmai kereteit, az alkalmazott alapelveket, a közzéteendő adatok körét és azok értelmezésének szempontjait.

A tájékoztatás szerint a módszertan egységes definíciókra, validált surveillance-adatokra és nemzetközi szakmai tapasztalatokra épül. Az elkészült dokumentum teremti meg annak szakmai alapját, hogy

2026 szeptemberétől a lakosság, a betegek és a szakemberek egységes, hiteles és megfelelően értelmezhető formában ismerhessék meg az intézményi fertőzésfelügyeleti adatokat.

Az új adatközlési rendszer célja, hogy

  • erősítse a betegbiztonságot,

  • támogassa az egészségügyi intézmények minőségfejlesztését

  • és növelje az egészségügyi rendszer átláthatóságát.

A közzététel - teszi hozzá az NNGYK - nem önmagáért történik, a fertőzések megelőzését, a szakmai tanulást és a folyamatos fejlesztést kívánja elősegíteni. A nyilvánosságra kerülő adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisára épülnek. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása egységes definíciók és validált surveillance-módszertan alapján történik, ezért a közzétett információk megfelelő alapot jelentenek a helyzetértékeléshez.

A módszertan egyik legfontosabb alapelve, hogy

az intézményi adatok önmagukban nem alkalmasak a kórházak egyszerű rangsorolására vagy összehasonlítására.

Egy adott intézmény fertőzési mutatóit ugyanis jelentősen befolyásolja az ellátott betegek egészségi állapota, az ellátás összetettsége, valamint az is, hogy milyen intenzitással történik a fertőzések felderítése és mikrobiológiai igazolása. Éppen ezért a fertőzési mutatók mellett olyan indikátorok is megjelennek, amelyek segítik az adatok helyes értelmezését.

A dokumentum a nyilvános adatközléshez kapcsolódó kommunikáció alapelveit és ütemezését is rögzíti annak érdekében, hogy a közzétett adatok a szakma, a média és a lakosság számára egyaránt megfelelő szakmai kontextusban legyenek értelmezhetők.

A közlemény szerint a módszertan kidolgozását széles körű szakmai egyeztetés kísérte, amelyben az érintett szakmai grémiumok, infekciókontroll-szakemberek és az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények szakemberei is részt vettek. Az egyeztetések célja az volt, hogy a nyilvános adatközlés egységes, szakmailag megalapozott és megfelelően értelmezhető keretek közt valósuljon meg.

Az NNGYK tájékoztatása szerint a módszertan közzététele egy hosszabb fejlesztési folyamat első állomása. A szeptember elején induló nyilvános adatközlést megelőzően pedig további szakmai egyeztetéseket és háttértájékoztatókat is tartanak annak érdekében, hogy a közzétett adatok a szakma, a média és a lakosság számára egyaránt megfelelő szakmai összefüggésben legyenek értelmezhetők a felület indulásakor.

Hamarosan szakértői egyeztetés lesz az ügyben.