Az Alkotmánybíróság tagjai három évre, nyilvános pályázati eljárás után választhatnák meg a testület elnökét - derül ki egy, a kormány oldalán hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat-tervezetből.
A módosítások az Alaptörvény július 19-én hatályba lépett tizenhetedik módosításának végrehajtását szolgálják.
Az elnöki tisztségre csak az Alkotmánybíróság tagjai pályázhatnának. A kiírást a testület három legidősebb tagjából álló eseti bizottság készítené elő, a pályázatokat pedig a főtitkár fogadná. A felhívást az Alkotmánybíróság honlapján is nyilvánosságra kellene hozni, a jelentkezésre legalább harminc, legfeljebb negyvenöt napot biztosítanának.
Sonnevend Pált megválasztották az Alkotmánybíróság tagjának Az Amnesty International bírálja a Tiszát, amiért már hétfőn új alkotmánybírót választana a kétharmados parlamenti többségévelAz elnök megválasztásához az alkotmánybírák több mint felének szavazatára lenne szükséges. Eredménytelen első forduló után legfeljebb három további szavazást lehetne tartani, amelyeken már csak az első kör két legtöbb voksot szerző jelöltje maradhatna versenyben. Ha így sem születne döntés, új pályázatot kellene kiírni.
A tervezet visszaállítaná azt a 2026. január 1-je előtti szabályt is, amely szerint az Alkotmánybíróság meghatározott határozatait a Magyar Közlönyben kell közzétenni. Ide tartoznának többek között a jogszabályok megsemmisítéséről, az Alaptörvény értelmezéséről, a népszavazási országgyűlési határozatok vizsgálatáról és a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásáról szóló döntések. A megsemmisített jogszabály a határozat közlönybeli megjelenését követő napon veszítené hatályát.
Alkotmánybíróság: Nem veszünk részt a társadalmi egyeztetésbenKivezetnék azt a január óta hatályos eljárást, amely alapján az Országgyűlésnek a köztársasági elnök akadályoztatásáról szóló határozatát aláírás előtt az Alkotmánybíróságnak kellett megküldenie előzetes vizsgálatra. Az indokolás ezt azzal magyarázza, hogy az akadályoztatás szabályait maga az Alaptörvény rendezi.
Változna a teljes ülés működése is. Ha az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese egyaránt akadályozott, nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a testület életkorban legidősebb tagja hívhatná össze és vezethetné az ülést. A javaslat indokolása szerint ezzel elkerülhető, hogy egy elmaradt kijelölés akadályozza a testület működését.
A tervezet az Alkotmánybíróság költségvetési önállóságának korábbi szabályait is visszaállítaná. A testület maga állítaná össze költségvetési javaslatát és beszámolóját, amelyet a kormánynak változtatás nélkül kellene az Országgyűlés elé terjesztenie. Az éves költségvetés nem lehetne alacsonyabb az előző évre megállapított összegnél. Amennyiben a képviselők elfogadják az új szabályozást, az a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
