Miközben az általános és középiskolai tanárok átlagéletkora egyre növekszik, a fiatalok még mindig nem érdeklődnek túlzottan a pálya iránt

Bár az idei általános egyetemi felvételi eljárás során 16 199 hallgatót vettek fel a pedagógusképzés területén indított szakok valamelyikére (1312-vel többet, mint tavaly), de szeptembertől csak kicsivel több mint 16 százalékuk kezdi meg tanulmányait az öt- vagy hatéves tanérképzésben – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) lapunk érdeklődésére küldött adataiból. Az OH tájékoztatása szerint az osztatlan tanárképzésekre (ahol elsősorban az általános és középiskolai tanárokat képzik) összesen 2617 jelentkezőt vettek fel a ponthatárok július 23-ai kihirdetését követően. Igaz, ez is 352-vel több, mint 2025-ben, de még mindig úgy látszik, hogy a pedagógusképzésen belül továbbra sem az öt- vagy hatéves tanárképzések a legnépszerűbbek.

Az OH közlése szerint a legtöbb jelentkezőt a 2–4 féléves tanári mesterképzésekre vették fel, összesen 3845 főt. A rövidített (2-3 féléves) tanári mesterképzéseket az Orbán-kormány vezette be 2023-ban a szaktanárok hiányának rövidebb távú enyhítésére. Ezekre a képzésekre olyanok jelentkezhetnek, akiknek már van tanári vagy az adott szakterülettel megegyező végzettségük, és akár már most is tanárként dolgoznak, de újabb szakképzettséget szeretnének, például más tantárgyak oktatásához – vagyis nem igazán számítanak új belépőnek.

A gyógypedagógia alap- és mesterképzés, konduktor alapképzés, logopédia mesterképzés területére 2984 hallgatót vettek fel az OH adatai szerint. Ezt követi az óvodapedagógus alapképzés 2733 felvett hallgatóval, majd az általános iskolai tanító képzés, ahova 2039 főt vettek fel. Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre 1656 fő, szakoktató alapképzésre 325 fő nyert felvételt. 

Az öt- vagy hatéves tanárképzésbe jelentkezők és felvettek száma annak ellenére sem növekedett számottevően, hogy több egyetemen, egyes szakpárosítások esetében kifejezetten alacsony ponthatárok születtek. A magyar-történelem szakos tanári képzéshez (nappali, állami ösztöndíjas formában) például csak 314 pont kellett a maximális 500-ból a Debreceni Egyetemen, 275 pont az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, 289 pont az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjában. A reál tárgyak esetében, például akik biológia-kémia tanári szakon szerettek volna továbbtanulni, a Debreceni Egyetemen 340 pontot, a Pécsi Tudományegyetemen 265 pontot kellett elérniük.

Megírtuk: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozó pedagógusok aránya az előző évi 51 százalékról 52 százalékra nőtt a 2025/26-os tanévben, míg a pedagógusok mindössze 7,1 százaléka volt 30 év alatti. Az 50 év felettiek aránya az óvodákban volt a legkedvezőbb (43 százalék), míg általános iskolákban 51 százalék, gimnáziumban, illetve a szakképzést folytató középfokú iskolákban pedig már 53-53 százalék. A 60 éves vagy idősebb pedagógusok száma az általános iskolákban volt a legmagasabb, összesen 12 918 fő.