Rekordot döntött az egyetemre bekerülők száma, az idén is elég változatosak voltak a ponthatárok

Az idén összesen 101 572 új hallgatót vettek fel a felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során, ami 5665-tel több, mint tavaly volt – derült ki a felsőoktatási ponthatárok csütörtök esti kihirdetését követően. Ez rekord az elmúlt 21 évet tekintve, legutóbb ugyanis 2005-ben haladta meg a 100 ezret (103 364 fő) a sikeresen felvételizők száma. Ráadásul akkor sokkal többen jelentkeztek (150 232-en), mint most, vagyis arányaiban több felvételiző jutott be egyetemre az idén, mint 21 esztendeje. A 2026-os tavaszi egyetemi jelentkezés során 140 427-en nyújtottak be érvényes jelentkezést, vagyis a felvételizők 72,3 százalékát vették fel végül, míg ugyanez az arány 2005-ben 68,8 százalék volt. Az állami ösztöndíjas helyekre felvett hallgatók száma is emelkedett: 77 853 főt vettek fel támogatott helyre, ami 3697-tel több, mint egy évvel korábban.

A jelentkezők száma legutóbb 2010-ben és 2011-ben volt olyan magas, mint az idén, vagyis 140 ezer körüli, de mind 2010-ben, mind 2011-ben a mostaninál kevesebb (98 ezer) hallgató jutott be. A 2012-es évtől pedig rekordalacsonyra süllyedt a bejutók száma (72 és 75 ezer között hullámzott), majd 2020-ban bekövetkezett az abszolút mélypont 68,2 ezer bejutóval. Mindebben szerepe volt az Orbán-kormány olyan intézkedéseinek is, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása. Mindeközben 2014 után stagnált vagy kifejezetten csökkent a diplomás fiatalok aránya Magyarországon: 2014-ben 32,1 százalék volt az arányuk a 25−34 évesek körében, majd 2023-ra 29,4 százalékra csökkent. Ez 2025-re 32,6 százalékra emelkedett, de uniós szinten még mindig ez a harmadik legkedvezőtlenebb érték.

Az egyetemekre bejutók száma 2023-tól kezdett ismét növekedni, miután az Orbán-kormány könnyített a bejutás feltételein: míg korábban a felvételit is nyelvtudáshoz kötötték volna, ma már a diploma megszerzéséhez sincs szükség kötelezően nyelvvizsgára. Eltörölték a központi minimumponthatárokat és a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi kötelezőségét is. Az állami egyetemek többségét vagyonkezelő alapítványoknak adták át, az intézmények pedig a felvételi követelmények és a ponthatárok megállapításában is szabadabb kezet kaptak. Így több esetben is meglehetősen nagy különbségek alakulhattak ki a bejutáshoz szükséges ponthatároknál, amire az idei felvételi során is bőven akadt példa.

A felvi.hu összesítése szerint az idén a gazdálkodási és menedzsment szak volt a legnépszerűbb az első helyes jelentkezők körében. A Budapesti Corvinus Egyetemen 446, a Budapesti Műszaki Egyetemen 428, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 371 pont kellett a maximális 500-ból ahhoz, hogy valaki bekerüljön erre a szakra nappali, állami ösztöndíjas formában. De például a Gábor Dénes Egyetemen 312, az Eötvös József Főiskolán 294, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen 277 pont is elég volt ugyanehhez. Népszerűnek számított az osztatlan jogászképzés is, amihez az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 467, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 464, míg például a Miskolci Egyetemen 396 pontra volt szükség. Népszerűek az informatikai képzések is, például a programtervező informatikus szakhoz 385 pont kellett az ELTE-n, 350 pont a Szegedi Tudományegyetemen, de csak 207 a Tokaj-Hegyalja Egyetemen. A pedagógusképzésen belül az óvodapedagógia volt a legnépszerűbb, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán ehhez 342, a Szegedi Tudományegyetemen 321, de a Tokaj-Hegyalja Egyetemen már csak 233 pontra, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán 230 pontra volt szükség.

Az idén is lesz pótfelvételi, amit július 30-án hirdetnek meg, a jelentkezési határidő augusztus 7-e lesz, a pótfelvételis ponthatárokat pedig augusztus 27-én húzzák majd meg.