Úgy ment, ahogy jött. Hende Csaba alig több mint egyéves alkotmánybírói működése nem sok nyomot hagyott a testület munkáján. Alkotmánybíróvá választását pedig egy személyére szabott 2024-es törvénymódosításnak köszönhette; a korábbi kétharmad kivette az alkotmánybírósági törvényből azt a részt, amely az AB-tagsághoz szükséges 20 évi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörhöz kötötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Hendének ugyan van jogi diplomája, de korábbi ügyvédi praxisán kívül csupa olyan munkakörben dolgozott – politikai államtitkár, parlamenti képviselő, miniszter –, amelyhez nem szükséges a jogász végzettség.
A 2024-es törvénymódosítást az tette különösen pikánssá, hogy Hende abban az időben a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke volt – így szinte kizárt, hogy ne tudott volna a fél évvel későbbi alkotmánybíróvá választását megkönnyítő változtatásról.
Alkotmánybírói mandátumának vége ugyancsak egy politikai célhoz kötött – bár nem Hende személyére szabott – változtatásnak köszönhető: a Tisza által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás miatt AB-tagsága július 19-én megszűnt, mivel a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás rá is vonatkozik, amennyiben az alkotmánybírói poszt betöltésének előfeltétele, hogy az országgyűlési választásokon indulhasson. A parlament hétfőn már az utódját is megválasztotta: Sonnevend Pál, az ELTE jogi karának korábbi dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára minden bizonnyal alkalmasabb az alkotmány őrének szerepére, mint az elmúlt 30 évben szinte kizárólag politikusként dolgozó elődje.
Hende alkotmánybírói regnálása során az a szégyenletes és törvénysértő dolog is megtörtént, hogy olyan jogszabály (a gyermekvédelminek nevezett törvény) vizsgálatának volt előadó bírája, melynek megalkotásában maga is részt vett képviselőként.
Ez akkor nem zavarta sem őt, sem a testületet, most viszont alkotmányjogi panasszal élt, kérve az AB-től az eltávolítását lehetővé tevő passzus megsemmisítését. Jól értik: egy nappal alkotmánybírói mandátumának megszűnése után azonnal az AB-hoz fordult, hogy az mondja ki az alkotmánybírósági törvény 15 éve hatályos szabályának alkotmányellenességét. Kíváncsi vagyok, vajon az AB befogadja-e beadványát…
Érdemes egy pillantást vetni Hende korábbi karrierútjára is; pályája ugyanis az orbáni káderpolitika egyik eminens példája. A fiatal, tehetséges MDF-es jogász az első Orbán-kormány alatt, 1998 és 2002 között ért először a csúcsra, amikor az igazságügyi miniszter, egyúttal MDF-elnök Dávid Ibolya politikai államtitkáraként dolgozott, ráadásul a demokrata fórum alelnökének is megválasztották. A választási vereség után azonban nem tartott ki a jobboldali konzervatív irányt vivő Dávid mellett; 2002-ben a szélsőjobb felé forduló Orbán Viktor első füttyszavára elvállalta a polgári körök koordinálását. Az MDF-frakciót is otthagyta, átült a Fideszbe, s jelentős szerepet vállalt a legnagyobb rendszerváltó párt szétverésében. Szolgálatait, amit árulásnak is nevezhetünk, a 2010-ben újra hatalomra kerülő Orbán a legkülönbözőbb posztokkal hálálta meg: először a honvédelmi miniszterséggel, majd különböző parlamenti tisztségekkel. Amikor pedig Orbán megkínálta az AB-tagsággal, az elől sem tért ki. Érdekesség, hogy Polt Péterrel egyszerre választották alkotmánybíróvá, s most csaknem egy időben távoznak.
A NER bukása Hende számára is logikusan a bukást jelentette: úgy ment, ahogy jött.