A román tengerészeti hatóság ma fél 12 órakor egy lengyelországi, illetve egy ukrajnai telefonszámról olyan hívásokat kapott, amelyekben arra figyelmeztették, hogy bombát helyeztek el a constanțai kikötőben. Radu Miruță ügyvivő védelmi és közlekedési miniszter a Digi 24 tévécsatornának azt mondta: az előre rögzített román nyelvű üzeneteket mesterséges intelligenciával generálták.
A bombariadó nyomán a román hatóságok evakuálták az embereket a constanțai kikötő személyszállító termináljáról, a forgalmat leállították, a vizsgálatok még folynak, de a leállás nem érinti a teljes kikötő forgalmát.
Részleteket egyelőre nem közöltek a hatóságok, mindazonáltal a G4media portál meg nem nevezett biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy
a román hatóságok Oroszország Románia és a NATO elleni hibridháborúja részének tekintik a bombariadót (is). Constanțán már számítottak is ilyen akciókra, különösen azok után, hogy az utóbbi időben számos beszerzésre és beruházásra került sor a kikötői biztonság terén.
A constanțai kikötőt, amely a Fekete-tenger legnagyobb és Európa negyedik legnagyobb tengeri kikötője, eddig elkerülte a román légtérben egyre sűrűsödő drónfenyegetés. A drónok elsősorban a dunai kikötők és a Duna-delta térségét veszélyeztetik. Constanțán mindeddig június elején csapódott be egy önmegsemmisítésre programozott drón, de arról Ukrajna elismerte, hogy a sajátjuk volt, csak elvesztették fölötte az irányítást, valószínűsíthetően azért, mert az orosz hadsereg elektronikai zavaróeszközökkel átvette a kontrollt a drón fölött.
Ámde ezúttal többről van szó. Constanța mellett, Mihail Kogălniceanu településen található ugyanis az 57-es számú amerikai/NATO-légibázis. A védelmi szövetség délkeleti szárnyának kulcsfontosságú támaszpontján jelenleg épp hatalmas beruházás zajlik, a NATO legnagyobb európai légibázisává fejlesztik azt.
Az időzítés illeszkedik az utóbbi napok eseménysorába. Amint arról a Népszava is beszámolt, péntektől vasárnapig mindennap orosz drón sértette meg a román légteret, és minden alkalommal megsemmisítették azt a román légierő F-16 vadászbombázói. Az Európai Unió és a NATO is figyelmeztette Oroszországot, az EU be is kérette emiatt az orosz nagykövetet, Románia pedig válaszként hétfőn kiutasított egy orosz diplomatát.
Románia most először semmisítette meg a légterét megsértő orosz pilóta nélküli eszközöket, holott ezek az orosz drónbehatolások egyre gyakoribbak, és már lakott területen, Galacon is történt orosz drónbecsapódás május végén. A galaci eset után Románia bezáratta a constanțai orosz főkonzulátust, és kiutasította a főkonzult.
A határozott román fellépés látványos változást jelez a román védelmi stratégiában. Hétfőn, az orosz diplomata kiutasítása után Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „megfelelő választ” ígért. A moszkvai külügy szerint Románia „alaptalanul” vádolja Oroszországot az „állítólagos légtérsértésekkel” , Oroszország a vádakat elutasítja, holott
a kiutasított orosz nagykövetnek a bukaresti külügy bemutatta az orosz dróndarabokat. Amint a román vezető politikusok is jelezték, a sorozatszám alapján az orosz hatóságok kikereshetik, hogy épp melyik gyárukban és mikor gyártották az érintett darabot.
Az orosz külügy szerint azonban Románia megrendezte ezeket a drónincidenseket, a kiutasított orosz nagykövet, Vlagyimir Lipajev egyenesen „propagandisztikus színjátéknak” nevezte a hét végi légtérsértés-sorozatot, és a két ország közötti konfliktus lehetséges eszkalációjának veszélyére figyelmeztetett.
Zaharova a TASZSZ-nak azt hangsúlyozta, hogy „a megrendezett incidensek és az ezeket kísérő propagandakampány a román kormány kísérlete a kijevi rezsimet támogató, felelőtlen politika kudarcának leplezésére. Semmiképp sem »Moszkva manőverei« ássák alá Románia nemzetbiztonságát és okoznak károkat az ország társadalmi és gazdasági helyzetében, hanem éppen a minden visszafogottságtól mentes, Ukrajna-párti kalandozás.”
Az orosz külügyi szóvivő a román belpolitikára is utalást tett – nem először. Úgy fogalmazott: „nem meglepő, hogy a román társadalomban egyre határozottabban jelenik meg a józan ész iránti igény, amikor Ukrajnáról és annak vezetésének túlkapásairól van szó”. Zaharova nyilván a román szélsőjobb látványos erősödésére utalt, hiszen az AUR jelenleg Románia legnépszerűbb politikai pártja. A George Simion vezette formáció mindeddig megpróbált bekerülni az európai konzervatív fősodorba, ezért nem is képviselt nyíltan oroszpárti politikát, míg a másik két kisebb szélsőjobb párt orosz fiókszervezetként nyilvánult meg időnként. Ebben az AUR- visszafogottságban azonban változást hozhat a szélsőjobb erő előre hozott választásokra való készülődése, amely most már a tavalyi, orosz diverzió miatt megsemmisített elnökválasztás neonáci, laposföld-hívő oroszpárti győztesével, Călin Georgescuval kezdett országjárásba.
