Új eljárás lefolytatására kötelezte szolidaritási hozzájárulás ügyében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéket a Fővárosi Ítélőtábla az idei évre kirótt fizetési kötelezettség miatt – derül ki a Népszava birtokába jutott határozatból. A főváros eredetileg a Magyar Államkincstár inkasszója, illetve a szolidaritási hozzájárulás (szola) fővárosnak járó normatívába való beszámítása ellen nyújtott be keresetet idén januárban. A főváros tisztességes hatósági eljárást, illetve annak megállapítását kérte, hogy a MÁK csak velük egyeztetve, Budapest pénzügyi lehetőségeire és ellátandó feladataira tekintettel vonja el a szolidaritási hozzájárulást. A MÁK természetesen vitatta a főváros pénzügyi helyzetének relevanciáját az ügyben és arra hivatkozott, hogy a szola összege az idei évre miniszteri rendeletben rögzített, az államkincstár csak végrehajtja a „jogszabályon alapuló pénzügyi mechanizmust”. A Fővárosi Törvényszék ezt elfogadva visszautasította a főváros keresetlevelét, mire az önkormányzat fellebbezést nyújtott be. Így került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé.
A felülvizsgálat során az Ítélőtábla arra jutott, hogy az ügy lényegi jogkérdése az, hogy a szola államkincstári inkasszója önálló közigazgatási aktusnak minősül-e. Idézte a Kúria korábbi ítéletét, miszerint a szola-t az Alaptörvényből fakadóan csak „közhatalmi, hatósági eljárás eredményeként hozott indokolt döntéssel” lehet kivetni.
Az a gyakorlat, miszerint a konkrét fizetési kötelezettséget, levonását, illetve a normatívába való beszámítását a Magyar Államkincstár egyetlen tájékoztató levéllel valósította meg anélkül, hogy az érintett önkormányzat jogorvoslattal élhetett volna, nem felel meg a tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alkotmányossági jognak.
A Kúria azt is kimondta, hogy a szola-részletek beszedése nem egyszerű banktechnikai művelet, éppen ezért minden alkalommal egyedi döntésnek minősül. Márpedig a MÁK nem folytatta le az ehhez szükséges hatósági eljárást. Ugyanez vonatkozik az iparűzési adó-többlet elvonására is. Az Ítélőtábla rámutatott: a közjogi fizetési kötelezettségek sajátossága éppen az, hogy alapjukat jogszabály határozza meg, de a konkrét összeget egyedi eljárás alapján kell meghatározni. Azt is kimondta, hogy a hatályos szabályozás és a korábbi jogi konstrukció lényegében ugyanaz, a különbség csupán szabályozástechnikai – korábban egy képletet határoztak meg, most a rendeletben rögzítik a konkrét összeget –, de ez nem változtat azon, hogy a beszedés előtt le kell folytatni a hatósági eljárást, amelynek során az érintett érveit is meg kell hallgatni. Mindez igaz a szola normatívába való „beszámítására” is, amely alapján a fővárosi önkormányzat az idén még egyetlen fillér állami támogatást, pontosabban az államtól átvállalt feladatainak ellátására járó normatívát sem kapott a magyar államtól. Miközben a MÁK inkasszózott is.
Döntött a Fővárosi Ítélőtábla, a szolidaritási adó jelenlegi formájában törvénytelen„Újabb bírósági döntés mondta ki: a fővárost sújtó szolidaritási hozzájárulás törvénytelen” – örvendezett a Fővárosi Ítélőtábla döntésén Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az Orbán-kormány azzal próbálta meg kijátszani a Kúria döntését, hogy más jogi köntösbe csomagolta ugyanazt a megszorítást. A Fővárosi Ítélőtábla július 27-én kiadott végzése azonban kimondta: mindegy, hogy mi a jogi konstrukció, az állam nem dönthet önkényesen a szolidaritási hozzájárulás mértékéről. Figyelembe kell vennie, hogy mik az önkormányzat törvényben rögzített feladatai és ezekhez mennyi forrásra van szüksége.
Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány sok száz milliárd forintot vett el törvénytelenül a fővárostól, így most ott állnak a pénzügyi szakadék szélén. Az egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ez törvénytelen, a fővárost csődbe taszító helyzet a Tisza-kormány alatt is folytatódjon. Majd azzal zárta, hogy folytatni kell a szakmai egyeztetéseket a probléma megoldása érdekében.
Arról nem szólt, hogy az Orbán-kormány gyakorlatát egyelőre a Tisza-kormány is folytatja, ha nem is teljes egészében. Ahogy arról a Népszava beszámolt: július közepén 7,5 milliárd forintot emeltek le az év elejétől hitelből működő fővárosi önkormányzat számlájáról. Ráadásul ezt a részletet éppen úgy vitatja a fővárosi önkormányzat, ahogy a korábban kivetett szolidaritási hozzájárulásokat.
Jelenleg tíz per van folyamatban e tárgyban.
Az elsőt 2023-ban indította a főváros a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró állami sarc miatt. Az ügyet már kétszer vizsgálta az Alkotmánybíróság (AB) és már elsőre kimondta, hogy a kormánynak joga van ugyan szolidaritási hozzájárulást kivetni, de mivel ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan, így a beszedés előtt eljárást kell lefolytatni az összeg megállapítására. A pénzbeszedést intéző Magyar Államkincstár (MÁK) pedig nem így járt el. A Kúria tavaly novemberi ítéletében minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat.
A jelenlegi papírforma szerint 2026-ban 97,7 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak szolidaritási hozzájárulásként. (A város teljes éves bevétele 534 milliárd forint.) Az idei sarc részeként január végén még az Orbán-kormány felhatalmazása alapján inkasszóztak 11,7 milliárd forintot, ráadásul nem ez az egyetlen módszer a behajtásra.
Még az Orbán-kormány találta ki, de a Magyar-kormány is folytatja azt a gyakorlatot, miszerint a főváros által be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást levonják a működésre járó állami normatívából.
A „beszámítás” eredményeként a főváros egyetlen fillért se kapott az idén egyik kormánytól sem az utak, intézmények, közösségi közlekedés, idős- és hajléktalanellátás, közművek működtetésére. Az állami normatíva összege az idén 39,5 milliárd lenne, ami akkor is messze elmarad a tényleges költségektől, ha megkapná a főváros, de nem kapja. Az év első felében járó 10 milliárd forintot „lenyelte” az államkassza.
A Tisza-kormány alatt sincs kegyelem, a Magyar Államkincstár július közepén is leemelt 7,5 milliárdot Budapest számlájárólEgyelőre a tavalyi önkormányzati elszámolásig jutott el a Kármán-féle PM, a legtöbbet az alig ezer fős borsodi Berentének kell perkálnia