Csupán 40 képviselő támogatta az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, így 135 igen szavazattal hivatalban marad Đuro Macut miniszterelnök kormánya. Macut eleve „válságmenedzserként” került a belgrádi kormány élére 2025. április 16-án. Elődje, Miloš Vučević a 2024. novemberi elsejei újvidéki vasútállomási tragédia után elindult korrupcióellenes diáktüntetések és egyetemi blokádok nyomására mondott le 2025. január 28-án, a parlament március 19-án fogadta el lemondását. A „vezéráldozat” azonban kevésnek bizonyult, nem hozott sem politikai, sem társadalmi megnyugvást, a tiltakozó mozgalom azóta is folytatódik.
Mind a lázadó diákok, mind a lakosság, mind a politikum tisztában van az erőviszonyokkal, azzal, hogy az egyre autokratikusabb, korrupt rezsimben a kormányfő is az államelnök „bábja”.
A Macut elleni bizalmatlansági indítványt kezdeményező ellenzékiek, azon túl, hogy bírálták a szerb oktatási, egészségügyi és gazdasági helyzet romlását, épp azért állították, hogy a kabinet elveszítette politikai legitimációját, mert szerintük a legfontosabb döntéseket valójában Aleksandar Vučić államfő hozza meg.
A parlamenti ellenzék is előrehozott választást követelt a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján, ráerősítve a lázadó diákok több mint egy éve megfogalmazott elvárására. Vučić még tavaly nyáron nyilvánosan megígérte az előrehozott voksolást, azzal a kikötéssel, hogy majd „egy megfelelő időpontban” írja azt ki. Az elmúlt egy évben nem talált megfelelő pillanatot.
Az óra azonban ketyeg, súlyos hitelvesztés nélkül az elnök nem tud visszatáncolni ígéretéből, főképp, hogy június végén hivatalosan bejelentette, hogy néhány héten belül lemond az elnöki tisztségéről, és előrehozott elnök- valamint parlamenti választásokat tartanak. Azt is egyértelművé tette, hogy nem kíván visszavonulni a politikától, elemzők szerint minden bizonnyal arra készül, hogy miniszterelnökként tér majd vissza.
Vučić a bizalmatlansági indítvánnyal egy időben zajló rendezvényen a sajtónak nyilatkozva kitért az előrehozott voksolás kérdésére is.
Leszögezte: illetékes intézményként akkor írja ki az előrehozott parlamenti választásokat, amikor – saját szavai szerint – a tehetősebb választók visszatérnek a „hálidéjről”, vagyis a nyaralásról.
Az elnök poénkodva elmondta, hogy mint látják, ő nem nyaral, hanem dolgozik, de a „tehetősebb választók” most épp nyaralni vannak, így hárítva el a voksolás halogatásának felelősségét. Vučić azt állította, hogy a választások megtartására a július–augusztusi időszak lett volna az „ideális” időpont, de hogy miért épp a vakáció-nyári szabadság időt látja optimálisnak, azt nem indokolta.
Akkor írják ki a választásokat, és teszik lehetővé a „tehetősebb” választók számára a győzelmet, amikor majd azok visszatérnek a „hálidéjről”, mondta az elnök, aki optimista saját pártja, a Szerb Haladó Párt esélyei kapcsán. Olyannyira, hogy ma is nyilvánosan felszólította az „egyetemista-blokádos” választási listát, nyilatkozzon arról, hogy amennyiben a Szerb Haladó Párt nyeri meg a közelgő választásokat. hajlandóak-e elismerni a „választók akaratát” és gratulálni nekik a győzelemhez. Azt ígérte, hogy ő maga el fogja fogadni a „népakaratot”, ha a haladók veszítenek.
Szerb politológusok szerint a kormány elleni bizalmatlansági indítvány időzítése sem volt véletlenszerű. Azt még februárban nyújtotta be az ellenzék, de mivel a szerb jogszabályok nem írják elő, milyen határidőn belül kell napirendre tűzni, a kormánypártok eddig a határozatképesség hiányára hivatkozva halogathatták az ülést.
A mostani napirendre tűzés politikailag előnyös volt a hatalom számára, mert ezzel is azt üzenheti a választóknak, hogy az intézmények stabilan működnek – legalábbis ezt állította az Insajder oknyomozó hírportálnak Lazar Marićević politológus, aki szerint ez a háromnapos parlamenti vita megnyitja az utat az előre hozott parlamenti- és elnökválasztások előtt.
Vučić mai hálidéjező poénkodása azonban nem feltétlenül ezt sugallja. A rezsim igazi ellenfele és legnagyobb kihívója ugyanis nem a parlamenti ellenzék, hanem a diákmozgalom, amely már egyenlő erőt képvisel a kormányzó pártszövetséggel.
Vučić eddigi pályafutásának döntései ugyanakkor azt vetítik előre, hogy csak abban az esetben írja ki az előrehozott voksolást, ha borítékolhatónak látja pártja győzelmét, hatalma meghosszabbítását.
A legutóbbi felmérések azonban nem ezt sugallják. A Szabad Magyar Szó ma ismertetett egy, az Új Szerb Politikai Gondolat (Nova srpska politička misao – NSPM) intézet által végzett közvélemény-kutatást miszerint a két erő fej-fej mellett halad, de a diákmozgalom listája enyhén vezet. A felmérés szerint a diáklistát 39,6, míg a Szerb Haladó Párt listáját a választók 37,5 százaléka támogatja.
A kormánykoalíció támogatottsága hónapok változatlan, a biztos szavazók mintegy egyharmadát teszi ki, de a végső erőviszonyokat nagymértékben fogja befolyásolni a részvételi arány is. Az ellenzéki táboron belül nagy a széttöredezettség és belső megosztottság, ami hátrányt jelent a kormánypártokhoz képest, ugyanakkor előnyük, hogy nekik van esélyük az ingadozó, bizonytalan szavazók voksainak megszerzésére, a kormánypártok támogatói háttere egyértelműen befagyott az egyharmadon.
Aleksandar Vučić szerint az Egyesült Államok eltörli a szerb árukra kivetett 35 százalékos vámotSaját kocsijával kampányol Aleksandar Vučić, pedig elvileg nincs is nekiTörök Áramlat: Táskabomba volt, de ügy Magyarországon nincs