Török Áramlat: Táskabomba volt, de ügy Magyarországon nincs

A Belügyminisztérium szerint a választások előtt a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszánál talált táskabombák ügyében az ügyészség az illetékes, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ellenben arról tájékoztatta lapunkat, hogy az „ügyben sem a Központi Nyomozó Főügyészségen, sem az alárendelt regionális nyomozó ügyészségeken nincs folyamatban eljárás”. 

A területen jártas forrásaink sem tudnak arról, hogy Magyarországon lenne bűnügyi eljárás, azt ugyanakkor nem zárták ki, hogy a katonai vagy a polgári hírszerzés diszkréten ne vizsgálná, pontosan mi történt idén áprilisban Szerbiában.

Ha a választás óta dübörgő hírzajban elfelejtettük volna: 2026 áprilisában Aleksandar Vucic szerb elnök jelentette be, hogy a szerb–magyar határon, Magyarkanizsa térségében az ott futó Török Áramlat gázvezeték közelében két, plasztik robbanószerrel teli táskát és detonátorokat találtak a szerb hatóságok. A robbanószereket hatástalanították.

A választási kampány hajrájában több biztonságpolitikai szakértő, például Rácz András és Buda Péter is előre jelezte, hogy a Fidesznek érdekében állhat egy „álmerénylet”, amivel megpróbálhatják fokozni a kampányban felturbózott háborús hisztériát. Buda Péter arról is írt, hogy bizonyos körökben már korábban lehetett tudni kiszivárgott információk alapján egy ilyen, magyar szempontból kritikus infrastruktúrát érintő álterrortámadásról.

Nagyjából ez a koreográfia valósult meg: Szijjártó Péter akkori külügyminiszter a táskák megtalálása után szinte azonnal arról beszélt, hogy az ukránok készítették elő a támadást. Az ügyben megszólalt Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szintén azt hangoztatta, hogy Magyarországot a merénylettel meg akarták fosztani a szuverenitásától.

Az ügyben azóta csak annyit tudni, hogy a szabadkai ügyészség tiltott fegyver- és robbanóanyag-előállítás, -tartás és -kereskedelem, valamint szabotázs gyanújával indított eljárást.