eredmény;Erste Bank;hitelezés;csalások;

Bővül a hitelezés, csökken az eredmény az Ersténél

Jelentősen bővült mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány az Erste Banknál az első fél évben – hangzott el a cég sajtótájékoztatóján. A hitelezés felfutása jó hír a várható gazdasági növekedés szempontjából.

Az Erste frissen folyósított lakossági hitelei az első fél évben 65 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, míg a cégeknél a növekedés 97 százalékos volt. A bank az első fél évet 55,7 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárta, ami elmaradt a tavalyi hasonló időszak 69 milliárdjától. Az elmaradást Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a banki extraprofitadó-emeléssel magyarázta.

A bank az első fél évben 74 milliárd forintnyi adót fizetett be a költségvetésbe, ez gyakorlatilag a bankadót, az extraprofitadót és a tranzakciós illetéket takarja. Az adó magasabb, mint a bank működési kiadása. 

A bankok évek óta panaszkodnak a magas banki adókra, ami nemzetközi összehasonlításban a versenyképességüket csökkenti. A magas adókat is végső soron az ügyfelek fizetik – ezért lenne a teljes gazdaság szempontjából is üdvös a pénzintézetek adóztatásának csökkentése.

A bank bevételei az előző évhez képest 10 százalékkal nőttek, 206 milliárdot értek el, első ízben haladták meg a 200 milliárdos limitet. A kamatbevételek 11 százalékkal nőttek, mindezt csökkenő kamatkörnyezetben érte el a bank, míg a jutalékbevételek 6 százalékkal emelkedtek.

A jelzálog-hitelezés 110 százalékkal nőtt, ez elsősorban az Otthon Start programnak köszönhető. A dinamikus növekedés részint a kereslet növekedéséből, másrészt a lakáspiaci árak emelkedéséből fakad. A személyi kölcsönök folyósítása is 42 százalékkal növekedett, amit a növekvő jövedelmek is támogatnak – mondta Harmati László vezérigazgató-helyettes. A teljes vállalati hitelállomány 7 százalékkal, az új kihelyezés 97 százalékkal emelkedett. A számok erőteljes növekedést mutatnak, de még messze nem jelentik, hogy a beruházási kedv jelentősen megnőtt volna a vállalatoknál, mert a bővülés nem általános.

A bank gazdasági várakozásai jobbak, mint amit az elmúlt években láthattunk: vége a hároméves válságnak, idén már 1,7 százalékkal nőhet a gazdaság, ami jövőre felmehet 2,2 százalékra, igaz, még nem számoltak a mostani energiaválság hatásaival.

Az infláció jelentősen csökken az idén, a forint erősödött, így a bank várakozásai szerint 2,2, jövőre pedig 3,4 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. Az Ersténél is várják az idei költségvetés módosítását, illetve a jövő évi költségvetés tervezetét, az ehhez kapcsolódó makropálya igazítja el majd a piacokat az euróbevezetés várható ütemezésével kapcsolatban – mondta Jelasity Radován.

Nagy kérdés, hogy uniós pénzekkel, a magas vállalati megtakarításokkal hogyan tudja a kormány beindítani a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Ahhoz, hogy az ország teljesítse a bevezetés feltételeit, gazdasági növekedésre lenne szükség, ugyanis így csökkenthető könnyen az államháztartási hiány – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

Csökkennek a csalások

Az első fél évben 21 ezer csalási kísérletet regisztráltak az Ersténél, ezek 85 százalékát sikerült megakadályozni, vagyis a 6,7 milliárd forintos csalási kísérletből 5,7 milliárdot sikerült kivédeni – mondta Zsiga Krisztina, az Erste kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese.

A kártyacsalásoknál a veszteség ügyenként 59 ezer forint volt átlagosan, az átutalási csalásoknál viszont 1,7 millió forint volt a kár. Továbbra is a kártyacsalások dominálnak a számosságot tekintve, de a nagyobb kárt az átutalási csalásokkal okozzák. A kártyákhoz kapcsolódó adathalászat visszaesett, jellemző az ügyfelek manipulációja, amikor bankoknak, állami szervezeteknek adják ki magukat a csalók. Továbbra is jelen van a kiemelkedően magas hozamot ígérő befektetésekkel való kecsegtetés. Míg korábban főleg magánszemélyeket céloztak a csalók, az elmúlt időszakban nőtt a cégek elleni csalási kísérletek száma – mondta Zsiga Krisztina.

Alkoholmentes sör, görögdinnye, jégkrém, extra pihenőidő és otthoni munkavégzés – a rendkívüli hőség miatt több magyarországi vállalat is a szokásostól bőven eltérő intézkedéseket vezetett be, hogy a dolgozók számára elviselhetőbbé tegyék a hőséget. Eközben a gyárak a kánikula ellenére sem fogják vissza a termelést.