Pozitív hozadéka is lehet a válságnak – mondta lapunknak Sik Endre szociológus. A politológiában létezik a „társadalmi tőke” fogalma, amit szociológusok és közgazdászok is használnak. A fogalom jelentését eredetileg az Egyesült Államokban dolgozták ki, és egyebek mellett annak magyarázatául szolgál, miért fontos az, hogy a társadalom különféle egységei, elemei között jól működő kapcsolatok alakuljanak ki. A társadalmi tőke olyan közjó, ami, ha létrejön, szinte láthatatlan módon képes javítani a társadalom működését: gazdasági értelemben és az életminőség szempontjából egyaránt.
Ez a megközelítés alkalmazható akkor is, amikor az a kérdés, hogy különféle válsághelyzetekben valószínűsíthetően milyen módon viselkednek az emberek – folytatta Sik Endre. A problémakör vizsgálata azzal függ össze, hogy politológusok, szociológusok, közgazdászok azt találták, az Egyesült Államokban gyorsan csökken a társadalmi tőke, és ez veszélyt jelent az ország számára.
Ennek ellentéteként ugyanakkor megfigyelték, hogy
csapások és válságok idején a társadalmi tőke megjelenik, jelentős szerephez jut a csapás mértékének csökkentésében, a válság megoldásában.
Sokszor elemzett példája a jelenségnek a 2005-ben tomboló Katrina hurrikán, ami az USA déli részén, főként New Orleans városában pusztított. Az újjáépítés során a kutatók azt tapasztalták, hogy azok a társadalmi csoportok vészelték át a legjobban a katasztrófát, amelyek képesnek bizonyultak az együttműködésre, akár az azonnali védekezés során, akár később, a kapott segítség hatékony felhasználásában.
Társadalmi tőke: az összetartó, az áthidaló és az összekapcsoló
A társadalmi tőkének három típusa van. Az első az úgynevezett „összetartó” kategória, ahova az egyén és az egyént körülvevő legszűkebb kör tartozik, a családtagok és a barátok. Ez a kör az, amelyik a leginkább összetart, a leggyorsabban mobilizálható. Ebben a körben a legerősebb a készség, hogy rendelkezésre álljanak, segítséget nyújtsanak egymásnak.
Úgy is lehet fogalmazni, hogy az összetartó típus alkotja a társadalmi tőke elemi egységét. Ezek azonban pici és elkülönült egységek, amelyeknek nincs elég erőforrásuk ahhoz, hogy súlyos válságokat elhárítsanak.
Önmagukban a csapásoknak is csak ideig-óráig tudnak ellenállni, aztán szétesnek, az egyének maguk maradnak.
A második típus az „áthidaló társadalmi tőke”. Sajátossága, hogy tágabb értelemben vett közösségeket jelöl, amelyek a hétköznapokban nem ápolnak intenzív kapcsolatot egymással. Más-más társadalmi csoportba tartoznak, vagyis egymástól távolabb élnek, eltérő életvitelt folytatnak, sokban különbözhet az értékrendjük is. Válság esetén azonban ezek a csoportok hirtelen „összerántódnak”, áthidalódnak a közöttük lévő különbségek, együttesen tudnak reagálni a rendkívüli helyzetre.
Ennek mentén kialakulhatnak nagyobb erőforrásokkal rendelkező, komplexebb és hosszabb távú védekezést is biztosítani képes társadalmi egységek.
Sik Endre a szülői munkaközösségeket hozta fel példaként, de – tette hozzá – ugyanígy regionális vagy vallási szerveződéseket is lehet említeni. Az Egyesült Államokban ilyen szempontból a profi amerikaifoci-bajnokság, az NFL is különleges státuszt tölt be. Minden évben minden csapatnál kitüntetik azokat, akik – akár jótékonykodással, akár önkéntes munkával, akár más módon – a legtöbbet tesznek a társadalomért. A közvélemény és a szurkolók nagy becsben tartják őket. Az NFL így nagymértékben segíti a sporthoz és az amerikai focihoz egyáltalán nem kapcsoló tevékenységek társadalmi tőkévé válását. A szociológus ezt példamutatónak tartja.
Magyarország nem marad áram nélkül a teljes paksi leállással, de a pótlás elég nehéz leszA Katrina hurrikán után New Orleans NFL-csapata, a New Orleans Saints a rajongóin keresztül széles körben olyan energiákat szabadított fel, amelyek létezéséről addig nem lehetett tudni. A korábban láthatatlan társadalmi tőke megmozdítása a természeti katasztrófa pozitív mellékhatásaként jelentkezett. A Saints pedig néhány év múlva – története során először és mindeddig utoljára – megnyerte a bajnoki döntőt, a Super Bowlt.
A társadalmi tőke harmadik alkotóeleme az „összekapcsoló” típus, ahova az előző két kategória fölött álló intézmények, például önkormányzati vagy állami szervezetek sorolhatók.
Vészhelyzetben ez a társadalmi tőke abban tud hatékony lenni, hogy a közreműködésével találnak egymásra az „összetartó” és az „áthidaló” csoportok, illetve az állam által nyújtható erőforrások.
A mostani vízellátási és energiaválság előreláthatóan időről időre ismétlődni fog – tért át a hazai állapotokra a szociológus. Nyilván túl fogjuk élni. A válságra adott reakciók érezhetően pozitív hatást gyakorolnak a társadalmi tőkére; a kérdés az, megőrizhető-e ebből valamennyi, amire számítani lehet a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező csapások és válságok idején.
Így például a magyarok hirtelen megnövekedett hajlandósága, hogy takarékoskodjanak vízzel és energiával, még ha kényszerből tették is, a vész elmúltával úgy rögzülhet, hogy megnöveli az emberek önbecsülését és hasznosságuk tudatát.
Hiszen azt érezhetik, hogy helytálltak egy nehéz helyzetben. Egyfajta fiktív közösségi élmény jöhet létre, ami jó hatással van a társadalmi összetartásra. Erre építve (de azzal nem visszaélve) jobb és eredményesebb társadalompolitikát lehet folytatni az elkövetkező időkben. Végül: a legnagyobb hasznot az adná, ha szóba tudna állni egymással a szerteszét polarizálódott társadalom és az állam. Ez lehet az alapja annak, hogy azt a lelkesültséget, amit a tavaszi parlamenti választás eredménye kiváltott, a kormány átalakítsa bizalommá. Bizalom nélkül ugyanis – rögzítette Sik Endre – nem lehet egy társadalmat újjáépíteni és mozgásban tartani.
A pártok feladata egy ilyen szituációban az lenne, hogy a társadalmi tőke növelése érdekében belássák: szimpatizánsaik nem fogják árulásnak tartani, ha időlegesen felülemelkednek a gyerekes és kisszerű vitákon.
Csakhogy – vetettük közbe – a Fidesz válság idején is kifejezetten konfrontatív vonalat visz, együttműködés helyett a kormányt támadja. Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a minap azt nyilatkozta a Népszavának: a Fidesz megmaradt tábora, az elkötelezett „kemény mag” nagyon erősen Tisza-ellenes szavazókból áll, akik azt várják el pártjuktól, hogy kritikákat fogalmazzon meg a kormánnyal szemben. A Fidesz ennek megfelelően cselekszik, még akkor is, ha ezzel a stratégiával nem tud új szavazókat megszólítani.
Minden eddiginél nagyobb a pánik a Fideszben, Orbán Viktor pártja csak kritizálni tud, együttműködni nemSik Endre szerint pont ez a lényeg. A kemény mag hangos, de viszonylag kicsi. Bár érthető, hogy a Fidesz ezt a csoportot meg akarja őrizni – és ehhez folyamatosan el kell látnia munícióval –, ezzel együtt megtehetné, hogy a válság elhárításában együttműködik a Tiszával. Közben hangsúlyozhatná, hogy ez csak időleges állapot, ami a krízis lezárultával véget ér, s ellenzéki pártként továbbra is marad a „fék és ellensúly” szerepében. Ha a Fidesz a válság időszakára felfüggesztené az ellenségeskedést, akkor politikailag profitálna a helyzetből, és a társadalmi tőke növeléséhez is hozzájárulna.
