Jelenleg – a 2025-ös éves átlagos adatok alapján – a Paksi Atomerőmű a Magyarországon megtermelt villamos energia mintegy 49 százalékát biztosítja. Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a hazai termelést a teljes fogyasztástól: Magyarország jelentős mennyiségű villamos energiát importál – emiatt a teljes magyar villamosenergia-felhasználásnak Paks nem a felét, hanem nagyjából a 30–35 százalékát fedezi.
A hazai termelés közel felének elvesztése önmagában még nem jelenti azt, hogy az ország azonnal áram nélkül maradna, de a rendszer működtetése sokkal nehezebbé válna. Nappal a kiesett kapacitást részben pótolnák a naperőművek. Magyarországon ma már rendkívül magas, 8–9 GW körüli beépített napelemes kapacitás áll rendelkezésre (összehasonlításul: Paks 1 teljes termelő kapacitása 2 GW), ezért derült, napos időben a déli órákban a napelemek akár a teljes hazai villamosenergia-igényt is fedezhetik.
Paradox módon azonban éppen a legforróbb napokon ugrik meg a villamosenergia-felhasználás is, elsősorban a légkondicionálók tömeges használata miatt. A csúcsterhelés ma már sok esetben nem télen, hanem nyaranta a kora délutáni órákban jelentkezik.
A délután vége felé válik igazán kritikussá a helyzet: ahogy a Nap egyre lejjebb ereszkedik, a naperőművek termelése gyorsan csökken, miközben a hőség miatt a klímaberendezések még órákon át teljes erőbedobással működnek. A szakirodalomban „duck curve” jelenségként leírt helyzetben a hiányt nagyon gyorsan kell más erőművekkel vagy importtal pótolni. Magyar Péter miniszterelnök az utóbbiról beszélt is, mondván, a Paksi Atomerőmű 2000 megawatt teljesítménykiesést jelent, de ez még fedezhető importból, mivel 3600-3800 megawatt a kapacitás.
Itt a bejelentés, a következő 24-72 órában elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű teljes leállításaÉjszaka viszont a napelemek már egyáltalán nem termelnek, így a kieső paksi teljesítményt teljes egészében más, jellemzően import forrásoknak kellene helyettesíteniük, amit megnehezít, hogy a kánikula és az aszály miatt a térség más atomerőműveit is leállíthatják. Normál körülmények között a hazai rendszerirányító tartalékkapacitások indításával, az import növelésével, egyes erőművek teljesítményének emelésével képes kezelni az átmeneti zavarokat, ha azonban a paksi kiesés tartós lesz, szükség lehet az ipari fogyasztók önkéntes vagy szerződéses fogyasztáscsökkentésére, szélsőséges esetben pedig a korlátozásokra is (a lakossági ellátás ilyenkor elsőbbséget élvez).
Ilyenkor hiányoznak igazán azok a szélerőművek, amelyeknek az építését az Orbán-kormány gyakorlatilag betiltotta: napnyugta után, illetve éjjel jellemzően van annyi légmozgás, ami megpörgetné a szélturbinákat, és enyhítené az áramhiányt.
Franciaországban volt már hasonló szituáció a 2022-es nagy aszály idején, amikor a folyók leapadtak, és sok reaktor karbantartás vagy korróziós problémák miatt eleve nem üzemelt. A francia energiarendszer – amely normál években Európa legnagyobb villamosenergia-exportőre – időszakosan nettó importőrré vált. A villamosenergia-árak történelmi csúcsokat értek el, a lakossági ellátást ugyanakkor folyamatosan sikerült fenntartani.
Nagyon kevés a szélerőmű MagyarországonNégy paksi blokk névleges teljesítményének megfelelő szélerőművi beruházásokat írna ki a Tisza-kormány 2030-ig