Nagyon hosszú lehet időnként három hónap is, ugyanis május kilencedikén alakult meg a Magyar-kormány, és láthatóan annyi intézkedést hozott, hogy néha már saját bejelentéseikre sem emlékeznek. A kormány az e heti ülésén – válaszul a paksi atomerőmű blokkjainak leállítására és a hazai villamosenergia-rendszer krízishelyzetére – átfogó energiafejlesztési programot fogadott el.
Erről posztolt Kapitány István energetikai miniszter is, aki Facebook-posztjában leírta, hogy a kormány 868 milliárd forintos program keretében jelentősen bővíti az (1.) energiatároló kapacitásokat – így a nappal olcsón megtermelt áramot éjszaka is lehet értékesíteni –, korszerűsítik a nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatot (2.), felgyorsítják a megújulók fejlesztését, elsősorban a szélerőművek telepítését (3.). Arról is döntés született, hogy támogatják, sőt egy bizonyos fogyasztási szint felett kötelezővé teszik a lakossági fogyasztók számára az okosmérők telepítését (4.). Az okosmérők a pillanatnyi áramfogyasztást mérik, így képesek folyamatos árváltozással kiszámlázni az áramfogyasztást.
A kormány láthatóan teljesen új döntésként tálalja a mostani határozatokat, pedig bő két hónappal ezelőtt, június 5-én Vitézy Dávid közlekedési miniszter arról beszélt, hogy sikerrel lezárultak a Magyarországnak járó uniós helyreállítási támogatásokról folyó tárgyalások.
A frissített Helyreállítási Terv szerint – amit az Európai Bizottság is elfogadott – 10 milliárd eurós csomagból 1,5 milliárd euró (mintegy 550–600 milliárd forint) zöld energetikai beruházásokra megy, hiszen ez egy fontos lába volt az uniós programnak. Eszerint uniós pénzből fejlesztik az (1.) energiatároló kapacitásokat, (2.) a nagyfeszültségű hálózatot, fejlesztik a szélerőműveket (3.). Az első szélerőműtendereket azóta már meg is hirdette az energetikai tárca. Vitézy júniusban nem beszélt arról, hogy az uniós program keretében támogatnák az okosmérés elterjesztését – de ez a programpont is szerepel Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenálló-képességi Tervében.
Magyar Péter: Holnaptól nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésreAz eltérés annyi, hogy az uniós program még csak 1,5 milliárd euróval, vagyis mai áron 540 milliárd forinttal számolt. Ugyanakkor nincs uniós támogatás hazai költségvetési kiegészítés, illetve végső soron a kedvezményezett saját tőkéje nélkül, ami minimálisan 30 százalék, de mivel megtérülő befektetésről lévén szó, ez akár 70 százalék is lehet.
Így hazai költségvetési támogatással és a vállalkozói tőkével könnyen összejön a 900, de akár az ezer milliárd forintot meghaladó beruházási program.
A most másodszor bejelentett intézkedések évtizedes problémákat orvosolnak: a paksi blokkok kiesésekor jól vizsgázott a regionális energetikai rendszer, ennek ellenére Magyarország nagyfeszültségű kapcsolatai és belső hálózata még mindig messze nem kielégítő. A szélerőművek fejlesztését az Orbán-kormány blokkolta – amire soha nem adtak szakmai magyarázatot, szakmai berkekben tartja magát a legenda, hogy a szélkerekek tiltása Orbán Viktor miniszterelnök személyes ellenszenvének tudható be.
Magyarország egyelőre a paksi atomerőmű nélkül is elvan, ellátási zavarok láthatóan nincsenek, a költségek viszont jóval magasabbakPedig a kutatások szerint Magyarország szélpotenciálja a kontinentális Európában kiemelkedő, akár több atomerőműnyi blokk termelését is kiválthatná. A megújulók nagy problémája, hogy nem folyamatos a termelésük – ezen segíthet a nagy kapacitású energiatárolók építése, amely kiegyensúlyozhatja az energiarendszert. Az okosmérés az okos számlázás felé való elmozdulást jelenti, ami egyben a rezsicsökkentés részleges felszámolását is jelentheti, ami viszont lehetőséget teremt újra a piaci versenyre a lakossági energiaellátásban is.
Ukrajna eddig 61 gigawattóra villamosenergiával segített Magyarországnak az energiaválságbanRégóta tart az ellenállás a korszerűsítéssel szemben
A rezsicsökkentés a lakossági árak emelését is jelentheti, ám összességében ez az ország versenyképességét növelheti. Az Euractive beszámolója szerint Magyarország régóta ellenáll az energiarendszer korszerűsítésére irányuló reformoknak, amelyek a háztartási számlák elleni örök háború részeként szolgálnának. Magyarország az EU egyetlen országa, ahol a háztartások kevesebbet fizetnek az áramért, mint az ipar.
A lap szerint az energiapiacot az alacsony lakossági energiaszámlákért folytatott „rezsiharc” jellemzi: a szocialista idők óta a villanyszámlák csökkentésének lehetősége egy politikus karrierjét eldönthette vagy meghiúsíthatta.
Ám a paksi erőmű kiesése fontos pillanat lehet Magyarország számára, ami átalakíthatja a magyar energiapolitikát. Magyarország régóta ellenáll az energiarendszer korszerűsítésére irányuló reformoknak. Példaként hozzák az okosmérést: az intelligens mérőórák, amelyek segítenek a fogyasztóknak a valós idejű energiaellátást jobban tükröző „rugalmas” tarifák kiválasztásában, mindössze az otthonok 11 százalékában vannak felszerelve, ami messze elmarad az európai versenytársaktól – írta a lap.
