Cseh Tamás;Ördögkatlan fesztivál;Darvasi László;extrém hőség;

Hóregénnyel a pokoli hőség ellen: túlélési stratégiák az Ördögkatlan Fesztiválon

Ha ez így megy tovább, a következő években a fesztiválok népszerűségének fokmérője az lesz, hogy a hőmérséklet emelkedésével egyenes arányosságban hány látogató jut majd egyetlen négyzetméterre. A 2026-os Ördögkatlant látva a dél-magyarországi fesztiválnak nincs félnivalója.

Mivel már reggel nyolckor majdnem harminc fok van még az Ördögkatlan Fesztiválnak otthont adó Nagyharsány-Kisharsány-Beremend tengelyen is, első tippre azt gondolná a frissen érkező, majd az öklömnyi árnyékokba, lugasokba, sátrakba tömörülnek egymás hegyén-hátán a látogatók. De úgy néz ki, a táj körülbelül egyetlen zöld foltján, a szőlőtőkén kívül mások is tartják még magukat: az Ördögkatlan fesztiválozói, akik a tikkasztó hőség ellenére korántsem csak az árnyékokat vadásszák.

Plédek, kulacsok, meg legyezők - délben is simán tömeg van még a naphoz legközelebb is, a Vylyan teraszon, a szőlőhegy tetején. Itt a jazz és blues dallamokat játszó zenészek hangversenyt rendeznek a kabócákkal, miközben előfordulhat az is, hogy valaki Cseh Tamást énekel, méghozzá angol nyelven.

Diana Senechal amerikai író ugyanis Kevesebb és több, mint barátság (More and Less Than a Friend) című könyve 2026 nyarán az Egyesült Államokban jelent meg, ennek alkalmából beszélgetett a szerző szerda délután a fesztivál szervezőjével, egyik ötletgazdájával, Bérczes Lászlóval. A kötet Cseh Tamás és Bereményi Géza dalairól egészen személyes és friss nézőpontból ír, egyben munkásságuk közötti kapcsolatról és a közös alkotói folyamatról is.

A legendás zeneszerző megannyi szoros szállal kapcsolódik az Ördögkatlan Fesztiválhoz, és nemcsak azért, mert Bérczes közeli alkotótársa és barátja volt.

Cseh Tamás világlátása, humora és szabadságvágya mind hozzáad a fesztivál szellemiségéhez a mai napig; 2009-ben bekövetkezett halála óta az Ördögkatlan egyfajta emlékhellyé is vált, idén is számos esemény őrzi emlékét.

Darvasi László a közel negyven fokos hőségben új kötetével, Az első izlandi hóregénnyel érkezett, meg nem kevesebb ambícióval, miszerint a kötettel gyakorlatilag megírta a novella világtörténetét. A csordultig megtelt sátorban csütörtök délután Ruff Orsolya kérdezte a József Attila-díjas írót, le is leplezve egyből a csavart: a kötet valójában novellák gyűjteménye. Darvasi szavaival élve korántsem egy “homogén könyvről” van szó, egyik történet nem következik a másikból, sokfajta világú történet egymásutánjával próbálja a novella világtörténetét feltárni: az ősemberek, Jézus keresztrefeszítésének vagy például a rendszerváltás utáni Magyarország idejében.

A történetekben ugyanakkor Darvasi mellékszereplőkből kreál főszereplőket, véleménye szerint ugyanis a sokak szerint láthatatlan háttéremberek még az olyan történelmi alakoknál is izgalmasabbak, mint maga Krisztus.

Cikkünk a Dráva Hotel Harkány támogatásával készült.

Grecsó Krisztián a középkorúság sarokpontjáról beszél arról, hogyan győzhetőek le az óriások. Az Ördögkatlan Fesztivál egyik idei díszvendégeként nemcsak új verseskötetéről beszélt, szinte hús-vér formában életre is keltette azt.