A Tisza-kormány átfogó felülvizsgálatot rendelt el a szervezett népegészségügyi szűrések rendszerében – derül ki a hétvégén megjelent Magyar Közlönyből. A hivatalos indoklás szerint a cél a súlyos betegségek hatékonyabb megelőzése. A döntés közvetlenül az emlőrák-, méhnyakrák- és vastagbélszűrés működésének egységes értékelését írja elő.
A most megjelent határozat nem változtatja meg azonnal, hogy kit, milyen életkorban, milyen gyakran és milyen vizsgálatra hívnak be. Nem rendeli el új vizsgálat bevezetését sem. A tárcának és a pénzügyminiszternek 2026. december 31-ig kell a kormány elé terjesztenie a helyzetértékelést, a 2027–30-as intézkedési tervet, valamint felmérnie a szükséges jogszabály-, finanszírozási, informatikai és szakemberszükségletet is.
Mit vizsgálnak?
A felülvizsgálat nem csupán azt nézi majd, hányan jelennek meg egy szűrővizsgálaton. A határozat szerint a teljes betegutat értékelni kell: a jogosultak azonosítását és meghívását, magát a vizsgálatot, a gyanús eredmény utáni diagnosztikus kivizsgálást, a kezelés elindítását és az utókövetést is.
A jövőben nem elég majd a szűrővizsgálatokra meghívót küldeni vagy mammográfiát elvégezni. A rendszernek azt is látnia kellene, hogy
a meghívott valóban eljutott-e a vizsgálatra,
ha az eredmény eltérést jelez, milyen gyorsan jut további vizsgálatra,
elindul-e időben a kezelés,
vannak-e betegek, akik a lépések valamelyikénél „elvesznek” a rendszerben,
az ellátás minősége és elérhetősége mennyire különbözik lakóhely, társadalmi helyzet vagy kockázat szerint.
Ez azért lényeges, mert a korai felismerés akkor képes javítani a beteg életkilátásait, ha a pozitív vagy gyanús leletet megfelelő időn belül kivizsgálás, majd szükség esetén kezelés követi. Külön elemzik majd, mi akadályozza az embereket abban, hogy részt vegyenek a szűréseken, illetve abban, hogy a vizsgálat után végigjussanak a szükséges betegúton.
Ha egy magyar tüdőrákosnak időben elkezdődik a kezelése, nem rosszabbak a túlélési esélyei mint Belgiumban vagy HollandiábanDigitális meghívás és időpontfoglalás is jöhet
Az átvilágítás része lesz annak vizsgálata is, hogy miként lehetne digitális eszközöket használni a rendszerben. A határozat kifejezetten említi a digitális meghívást és időpontfoglalást, a döntéstámogató rendszereket és az egészségügyi adatok összekapcsolását. Ezeknél ugyanakkor külön vizsgálni kell a betegbiztonsági és adatvédelmi követelményeket, valamint azt, hogy a használt megoldások szakmailag megfelelően ellenőrzöttek-e. A magyar rendszert a nemzetközi ajánlásokkal és az európai minőségbiztosítási követelményekkel is össze kell vetni.
A dohánycégek társadalmi szerepvállalását is újraszabályoznák
Egy másik, ugyancsak augusztus 7-én megjelent kormányhatározat a dohányzás visszaszorításával foglalkozik. A kormány kimondta, hogy felül kell vizsgálni a dohányipari vállalatok társadalmi felelősségvállalási tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az egészségügyi miniszternek a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával kell előkészítenie az ehhez szükséges törvénymódosításokat. A határidő szeptember 30.
Ezrek életét menthette meg a dohányzás visszaszorítása MagyarországonA határozat azonban arról egyelőre nem szól, pontosan milyen korlátozásokat tervez a kormány. Így abból még nem állapítható meg, milyen társadalmi, kulturális, egészségügyi vagy más támogatási, szponzorációs tevékenységet érinthet majd a változás. A konkrétumok a szeptember végéig elkészítendő előterjesztésből, illetve az azt követő törvénymódosításból derülhetnek ki.
Közvetlen változás: a légimentés költségvetési helye
A kormány egy másik döntése az egészségügyi költségvetés címrendjét rendezi át: a légimentéssel összefüggő kiadások 2026. augusztus 19-től az Egészségügyi Minisztérium fejezetében jelennek meg. Ez adminisztratív, költségvetési átsorolás; a határozatból nem következik a légimentés szolgáltatásának azonnali átalakítása, kapacitásbővítése vagy korlátozása.
Átszabják a helyreállítási terv egészségügyi részét is
A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó intézkedési listák jelentős módosítása is. Ennek egyik újdonsága, hogy a kormány lehetővé teszi: a korábban központi költségvetési pénzből megvalósított beruházások egy részét utólag a helyreállítási terv keretében számolják el.
Az egészségügyi tételek között az alapellátás fejlesztésére 23,6 milliárd forint helyreállítási forrás és legfeljebb 3,44 milliárd forint magyarországi forrás szerepel.
Kedvezményezettként az Országos Kórházi Főigazgatóságot és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt jelöli meg a dokumentum.
A helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztésénél 6,47 milliárd forint helyreállítási és legfeljebb 1,66 milliárd forint hazai forrással számolnak. Egy másik, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitális programnál 111,38 milliárd forint hazai forrás szerepel.
Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, lehívható a 3600 milliárd forint uniós forrásAz intézkedési listán külön szerepel az egészségügyi vesztegetés visszaszorítását célzó program is, amelynek a kedvezményezettje a Nemzeti Védelmi Szolgálat; ehhez legfeljebb 480 millió forint hazai forrás kapcsolódik.
Korábbi egészségügyi beruházásokból is uniós elszámolás lehet
Különösen érdekes az újonnan beillesztett lista azokról a beruházásokról, amelyeket korábban a magyar központi költségvetésből már megvalósítottak, most azonban a helyreállítási terv terhére számolnának el. Ezen a listán két nagy egészségügyi tétel található.
„A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” című programnál 117,16 milliárd forint helyreállítási forrás szerepel. Kedvezményezettként az Országos Kórházi Főigazgatóságot, az Országos Mentőszolgálatot, valamint a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot tüntetik fel.
Az egészségügy digitális átállásának a támogatására további 8,51 milliárd forint helyreállítási forrást jelöl meg a dokumentum. Ennél az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ, valamint az Országos Mentőszolgálat szerepel kedvezményezettként.
Ez a két tétel összesen 125,67 milliárd forint. Fontos azonban, hogy ez nem 125,67 milliárd forintnyi új egészségügyi beruházást jelent. A kormányhatározat megfogalmazása szerint olyan, központi költségvetési forrásból korábban megvalósult projektekről van szó, amelyeket most a helyreállítási terv keretében számolnak el. Vagyis az összeg nem automatikusan jelent ugyanekkora új pénzt az egészségügy számára: a döntés elsődlegesen azt változtatja meg, milyen forrás terhére számolják el a már megvalósított fejlesztéseket. Hogy mindebből milyen konkrét változások lesznek, az év végére derülhet ki: az egészségügyi tárcának december 31-ig kell letennie a kormány elé a 2027 és 2030 közötti intézkedési tervet.
