A Nébih laboratóriuma augusztus 9-én erősítette meg az ASP jelenlétét a somogyi telepen, miután az állatoknál általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés és elhullás – jelentkeztek. Az érintett gazdaság Magyarország fertőzött besorolású területén található, ráadásul a környéken több vaddisznómintában is kimutatták már a vírust.
Az országos főállatorvos, Nemes Imre azonnal elrendelte a telep lezárását és a szükséges járványügyi intézkedéseket. A kitörés körül három kilométeres védő-, illetve tíz kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki, ahol korlátozásokat is bevezettek. A mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van, miközben a szakemberek vizsgálják a fertőzés lehetséges eredetét, a telep környezetének kockázatait és az esetleges kontakt gazdaságokat.
Júniusban még az első eset volt
A mostani somogyi kitörés azért is jelentős, mert néhány hónapja Magyarországon még az jelentett rendkívüli eseményt, hogy először mutatták ki az ASP-t házisertésekben. Június 3-án egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, Vállaj térségében működő, mintegy 3000 sertést tartó telepen igazolta a vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az állomány felszámolását akkor is azonnal megkezdték, és védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki.
A júniusi esetet követően a hatóság mintegy 700, házisertésből származó mintát vizsgált a kijelölt körzetekben, és június 22-ig nem talált újabb fertőzött állományt. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki az afrikai sertéspestist.
A mostani somogyi eset tehát már a második olyan ismert magyarországi kitörés, amikor a vírus házisertés-állományban jelent meg. A két eset között ugyanakkor fontos különbség, hogy a somogyi telep olyan területen található, amelyet a hatóság már korábban is fertőzöttként tartott nyilván, és a térség vaddisznóiban is jelen van a vírus. A fertőzés pontos útját a járványügyi vizsgálatnak kell feltárnia.
Nem az emberre veszélyes, hanem az ágazatra
Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéságazat számára azonban komoly gazdasági kockázatot jelent. A betegség nem gyógyítható, ellene nincs hatékony vakcina, ezért a fertőzés megjelenésekor a járvány megfékezésének egyik legfontosabb eszköze az érintett állomány felszámolása.
A közvetlen veszteséget az elhullás és a felszámolt állomány jelenti, a nagyobb gazdasági kockázat azonban az lehet, ha a vírus továbbterjed, illetve ha a fertőzés miatt kereskedelmi korlátozások lépnek életbe. Az ASP már most is nehéz piaci helyzetben éri a magyar sertéstartókat: az EU-n kívüli exportot a járványhelyzet nehezíti, miközben az uniós piacon kialakult túlkínálat is nyomást gyakorol a termelői jövedelmekre.
A külkereskedelmi adatok alapján sem kedvező a helyzet: 2026 első öt hónapjában Magyarország 63,8 ezer tonna sertéshúst exportált, 5,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az export értéke azonban 15,6 százalékkal, 55,8 milliárd forintra csökkent. Egy újabb járványkitörés ezért nem pusztán állategészségügyi probléma: a termelők jövedelmezőségét és a külpiaci lehetőségeket is tovább ronthatja.
Megjelent az afrikai sertéspestis Magyarországon, egy szabolcsi telepen 3000 állatot ölnek leA Nébih ezért ismét a járványvédelmi szabályok szigorú betartására figyelmezteti a sertéstartókat. Kiemelten fontos a telepek zártan tartása, az idegen személyek és járművek belépésének korlátozása, a fertőtlenítés, valamint annak megakadályozása, hogy a házisertések közvetlenül vagy közvetve vaddisznókkal, fertőzött takarmánnyal vagy eszközökkel érintkezzenek. Szokatlan megbetegedés vagy elhullás esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost.
