Van még néhány előnye az Orbán-kormány leváltásának, júliusban már 524 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés

A választások előtt szinte biztosan lehetett tudni, hogy bárki is kerül hatalomra, annak megszorításokról kell dönteni. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az elmúlt három hónapban úgy csökkent az államháztartás hiánya 992 milliárd forinttal, hogy klasszikus megszorító intézkedésekre nem volt szüksége a Tisza-kormánynak, „csak” következetes kiadáscsökkentésre és a bevételek növekedésére. A Pénzügyminisztérium adatai szerint júliusban központi alrendszer bevételei 524 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat – így a göngyölített, héthavi deficit 2858 milliárd forintra csökkent, ami a költségvetési törvényben engedélyezett 4218 milliárdos hiánycél 67 százaléka.

Az időarányosan elvárható deficit még ennél alacsonyabb lenne, ennek ellenére a kormányváltás óta látható tendencia meglepően jó.

A májusi, szolid 43,5 milliárd forintos szufficit még vonal alatti tétel volt, ezt követte a júniusban 424,1 milliárdos többlet, ami már elgondolkodtató mérték, hisz a számokból jól látható volt, hogy a kifizetések csökkennek, miközben a bevételek szépen teljesülnek. A júliusi adattal egyértelművé vált, hogy nem egyszeri kedvező adatról van szó, hanem láthatóan az új kormány és az újonnan felállított Pénzügyminisztérium felelős és nagyon szigorú költségvetési politikát folytat, szemben elődjével. 

A trend nem folytatható a végtelenségig, hisz augusztusban már elkezdődik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatások kifizetése, csökken a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfája – bár a három intézkedése együttesen sem kerül 100 milliárd forintba. A Pénzügyminisztérium ráadásul augusztus végén áll elő a 2026-os költségvetés módosításával, amit alaposan át kell írni, hisz az Orbán-kormány által beterjesztett és elfogadott törvény irreális makrogazdasági feltételezésekre épült. Ezzel együtt az első héthavi adatok alapján talán nem túl merész feltételezni, hogy a hiány alacsonyabb lehet idén a korábban várt 5000-6000 milliárd forintnál, de ebben majd a pénzügyi tárcának kell színt vallania három héten belül. A 2026-os pótköltségvetést követi a 2027-es büdzsé terve majd októberben, abban pedig már lesz egy olyan hároméves kitekintés is, amely felvázolja a Magyar-kormány következő években várható költségvetési és gazdaságpolitikáját.

A költségvetési csoda – mert joggal nevezhetjük annak a háromhavi 992 milliárdos többletet – részleteiről sokat nem árul el a PM közleménye, előzetes adatról lévén szó mérlegeket sem közöltek most, erre két hetet még várnunk kell. A közleményből az derül ki, hogy „a tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik. A kedvezőbb egyenleg irányába hatott továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése és az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is.” 

Ugyanakkor nem mindenütt megy a spórolás, mert nem is lehet a jogszabályok szerint sem: meghaladták a tavaly július végi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. A nyugellátásokra és a nyugdíjszerű ellátásokra (a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt) összesen 4900 milliárd forint, míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 1786,8 milliárd forintot fizettek ki. Mindezeken felül az állami beruházási fejezet kiadásai is közel 100 milliárd forinttal lettek nagyobbak az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták – írták.

A költségvetésnek július végéig 299,7 milliárd forint összegű lakáscélú kiadása keletkezett, amely jelentős növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva – olvasható a közleményben. A nagy összegű lakástámogatási kiadások az Otthon Start Program támogatott hiteleivel vannak összefüggésben. Mivel az OSP-t pont az alacsony jövedelmű első lakásra várók nem tudják igénybe venni, a kedvezményezettek körében felülreprezentáltak a magas jövedelmű városi fiatalok és kevésbé fiatalok akik nem ritkán befektetési céllal vásároltak lakást az állami támogatásból. Az OSP jelentős karcsúsításon eshet át, ám ez már a kiadásokat nem fogja érdemben csökkenteni.