Sorra vonják vissza az úgynevezett önazonosság védelmében hozott rendeleteiket az önkormányzatok, az áprilisi választások óta már 29 település döntött úgy, hogy mégsem akarja megmondani, ki költözhet hozzájuk – derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből.
A csatorna megkeresésére több polgármester is azt mondta, utólag belátta, hogy a szabályok igazságtalanok voltak. Herczegh Róbert, Tápióbicske polgármestere szerint a helyiek kérésére vezették be a településen a szabályokat.
– Igazságosan megteremteni egy ilyen rendeletet, mindig éreztük, hogy ez kicsit sántít
– fogalmazott. Nemrég vissza is vonták a jogszabályt, bár a polgármester szerint soha nem alkalmazták azt. – Nem volt olyan, akit elutasítottunk volna, úgyhogy igazából pont ezért is nem láttuk utána az értelmét – jelentette ki.
A Baranya megyei Páprádon április végén vonták vissza a rendeletet. Kömlőn is meggondolta magát az önkormányzat: a polgármester szerint sok helyi ingatlannál eleve szabálytalanságokkal küzdenek, például többen élnek egy házban, mint szabályos lenne. A településvezető, Túró Tamás szerint ezt számon kérni az új érkezőkön igazságtalan, mivel az ott élők közül sem tartja be mindenki.
Az önazonossági rendeletet visszavonó önkormányzatok mellett akadnak olyanok is, ahol enyhítettek a szabályokon.
Az önazonossági törvény visszavonását sürgeti az Amnesty InternationalKorábban a Roma Sajtóközpont térképet is készített a szabályozást bevezető önkormányzatokról, ez alapján a főszerkesztő szerint a romák kirekesztésre használták a települések a lehetőséget. - Lehet, hogy nem ez volt a célja, de ez az eredénye, hogy a legszegényebbek, a legkiszolgáltatottabb emberek a célcsoport – hangsúlyozta Kadét Ernő. Az önkormányzatoknak továbbra is van lehetőségük ilyen rendeleteket hozni, így az RTL Híradó kérdezte a kormányt, hogy tervezik-e megvonni ezt, de nem kapott választ.
Panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnak az önazonosság védelméről szóló jogszabály miatt, polgárjogi szakértők szerint egyfajta „cigánytörvény” született„Ma az önkormányzatok váltak a hétköznapi fasizmus helyszíneivé”