Új javadalmazási és létszámbeli szabályokat vezet be a Tisza-kormány az állam többségi befolyása alatt álló köztulajdonú gazdasági társaságoknál - derül ki egy, a Magyar Közlönyben szerda este megjelent kormányhatározatból.
E szerint három kategóriába sorolják a cégeket, és ehhez kötik az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát, díjazását, valamint a vezető állású munkavállalók maximális alapbérét. Alapesetben valamennyi érintett társaság alacsony komplexitású kategóriába tartozik, a magas és közepes komplexitású cégek körét tételesen felsorolják.
A besorolást évente felülvizsgálják a többi között a mérlegfőösszeg, a befektetett eszközök értéke, a saját tőke, a bevétel, a létszám, a cégcsoport szerkezete, a piaci részesedés és a versenytársakhoz viszonyított méret alapján.
Magas komplexitású cégnél az igazgatóság legfeljebb öt-, a felügyelőbizottság hattagú lehet, közepes és alacsony kategóriában mindkét testület legfeljebb három főből állhat. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági elnökök díjazása magas kategóriában legfeljebb a minimálbér háromszorosa, közepesnél kétszerese, alacsonynál egyszerese lehet.
A tagoknál ugyanez a plafon rendre a minimálbér kétszerese, másfélszerese, illetve 0,75-szöröse. A politikai felsővezetők ezekért a tisztségekért nem kaphatnak díjazást, a szakmai felsővezetők pedig az egyébként járó összeg felére jogosultak.
A vezető állású munkavállalók maximális bruttó havi alapbére magas komplexitású cégnél a megelőző évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset 4,94-szerese lehet. Közepes kategóriában 4,53-szoros, alacsonyban 4,12-szeres szorzót enged a határozat. Ettől a kormány indokolt tulajdonosi kérelem és miniszteri előterjesztés alapján eltérhet. A vezetők prémiuma főszabály szerint az éves alapbér legfeljebb 20 százaléka lehet. Negatív adózott eredmény esetén a tulajdonosi joggyakorlónak a kifizetés előtt tájékoztatnia kell a kormányt, magasabb prémiumhoz pedig külön kormánydöntés szükséges.
A magas komplexitású társaságok közé került többek között az MVM Paksi Atomerőmű, az MVM Energetika, a MÁV, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Paks II. A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a többségi állami tulajdonú társaságok vezetői javadalmazási rendszeréről szóló 2015-ös kormányhatározatot.
