Alig egy nappal azután, hogy New Order szólt a Duna-parton, az államalapítás tiszteletére tartott technobuliban, a szél miatt kis csúszással, de sort kerítettek az augusztus 20-ai ünnepség tetőpontjára: a hagyományoknak megfelelően a közös nemzeti totóra.
A nyertes viszont nem az volt, aki sikeresen tippelte meg előre a csillámló turulmadarat, az éjszakai égbolton úszó Szent Koronát, a gigantikus kettőskeresztet vagy akár a szinte az arcunkba mászó Árpád fejedelmet. Az első helyhez be kellett húzni minimum a Duna mentén végigfutó diszkógőzöst vagy legalábbis minimum a lézerfénnyel tarkított Budapestet. Merthogy a hosszú évek óta társadalmi vita tárgyát jelentő tűzijáték az ígéreteknek megfelelően - javarészt - tényleg csak mindössze pár percét foglalta a Besnyő Dániel rendezésében és Kálmán Mátyás művészeti vezetésével készült shownak: ha egészen pontosak akarunk lenni leginkább a pontot a mondat, igazából az ezer évnyi magyar történelmi villámkurzus végén. (Amelyhez olyan nem kispályás tolmácsok voltak végül a néző segítségére, mint Jókai Mór, Babits Mihály, Anonymus, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Tersánszky Józsi Jenő, Kölcsey Ferenc, Szabó Magda, Zrínyi Miklós, Dsida Jenő, Tamási Áron, Esterházy Péter, Faludy György és József Attila).
Mondjuk a tempóra szükség is volt, a 30 perc töredéke is kevés a több mint ezeréves történelem minden egyes szeletére, nem is jutott idő mindenre, csak a legfontosabbakra. A vizek országa, honfoglalás, államalapítás, évszázados királyság, ipari forradalom, forradalom és a jelen - csak hogy néhány röpke évet említsünk. Ha pedig a tűzijáték rajongói attól tartottak volna, háttérbe szorul a fényfestésnél pár decibellel hangosabb fényjáték, végeredményben örülhettek is: a főszereplőből végül maga a finálé lett.
A techno olyan, mint az ország tortájaHa pedig már átalakuló nagyvilágról és ahhoz alkalmazkodni képes országról, na meg jelen és múlt összekapcsolásáról volt szó, nem lehet nem megemlíteni a show háttérzenéjéért felelős kortárs magyar alkotókat: az első rész zenéjéért iamyank sötét, kísérletező, dobokkal tarkított atmoszférikus zenéje adta át a stafétát aztán Zságer Balázs organikus hangzásának, majd pár száz évet ugorva Dj Bootsie vezetett át a nagy forradalmakba: ipariba és mindazokba, amely a történelemben vért is követelt.
2025-ben a show több kilométeren keresztül nyúlt, addig itt (ha az ég végtelenjébe nyúló lézert nem számoljuk) a Margit híd és Lánchíd vonalán nem nyúlt tovább, csak időben: az előző kormány által tervezett 18 milliárdos költség helyett most végül 4 milliárd forintból megvalósuló tűzijátékba még az is belefért, hogy meg is ismételjék.
